A jelenlegi helyzet a hazai vállalatok kegyelmi időszaka lehet

2018. január 3. 22:57

György László
Növekedés.hu

A kilencvenes évek elhibázott átmenete nem létrehozta a magyar vállalatokat, hanem a kegyelemdöfést adta meg azoknak.

„Nemrég úgy fogalmazott, hogy a hazai vállalatok szempontjából kegyelmi időszak következhet. Ezt mire alapozza?

Valóban ez a helyzet. Többek között a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjaival (például a Növekedési Hitelprogram – a szerk.) a hazai vállalatok kegyelmi időszaka indulhatott a hitelezés tekintetében, de a világgazdasági helyzet is biztatónak nevezhető. Emellett a hazai lakosság is költeni kezdte a gyarapodó pénzügyi vagyonát. Eközben a járulékok csökkentése segíti a cégeket, hogy jól éljenek ezzel a kivételes időszakkal, megalapozzák a szükséges belső átalakításokat és egy magasabb hozzáadott érték-szintre lépjenek. Ez ugyanis a legfőbb kihívás: két kézzel megragadni a termelési láncot, és úgy kúszni felfelé azon, hogy a felettük lévők lefelé kitámasztanak, miközben minket senki sem tanított meg mászni. Sőt.

Amellett érvel Egyensúlyteremtés című, nemrég megjelent könyvében, hogy a kilencvenes évek kudarcai hosszú időre gyengítették a magyar gazdaság versenyképességét.

Így van, a kilencvenes évek elhibázott átmenete nem létrehozta a magyar vállalatokat, hanem a kegyelemdöfést adta meg azoknak, itt borult fel a hazai és külföldi tőke közötti hosszú távú egyensúly. A gazdasági erőfölényben lévő nyugati vállalatok – amellett, hogy értékes működőtőke beruházásokat is hoztak – erejüket arra használták fel, hogy a kialakulóban lévő új magyar gazdaságot a saját termelési láncaik alacsonyabb hozzáadott értéket termelő szakaszaiba csatolják be. A gazdaságpolitika pedig semmilyen védelmet nem nyújtott az itthoni kkv-k számára, amelyeket ráadásul egyből kiszolgáltatott többek között a világpiaci nyersanyagárak ingadozásainak, miközben Kína és a fejlett nyugati gazdaságok is ott védték a hazai cégeket és stratégiai szektorokat, ahol csak tudták.

A hazai kkv-k öt százaléka exportál, ha a cégek számát nézzük, ha pedig az exporált áruk értékét, akkor is jóval a régiós átlag alatt vagyunk. Mit lehet tenni a javítás érdekében?

A hazai cégek a fent részletezett okok miatt sem tudtak a globális piacra lépni, így a magyar hozzáadott érték nagy részét ma külföldi cégek termelik meg, míg Németországban vagy az USA-ban ezt döntően a hazai vállalatok teszik. Míg Lengyelországban a kkv-k exportból való részesedése 2014-ben közel 85 százalék volt, addig hazánkban ez alacsonyabb volt, mint 20 százalék. Nagyon jól mutatja ez a hosszú távú egyensúlytalanságot, amely a magyar gazdaságban a hazai és külföldi tőke között kialakult. Érdemes megnézni, miként kerüli el az adózást hazánkban a Facebook és a Google, amely nagyon jól illusztrálja ezeket az egyensúlytalanságokat: nem csak a külföldi és hazai tőke, hanem a tőke és a munkaerő között is.

Ami pedig a magyar kkv-k sokaságának rossz, az a magyar embereknek is csak rossz lehet. A hibás szakpolitikai döntések egyensúlytalansághoz vezettek, ez a magyar kkv-szektor versenyképességi problémáihoz, amely pedig a gazdaságpolitika fő célját, az emberhez méltó élet biztosítását veszélyezteti a hazai dolgozók számára.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
vissza a teljes nézetre