Négy ok, amiért a bérek emelkedése növeli a termelékenységet

2017. december 05. 18:51

A reálbérek emelkedése a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózás alappillére a közép-európai országokban, amely több mechanizmuson keresztül a termelékenységet is növeli. Ha a gazdaságpolitika arra vár, hogy a termelékenységet kizárólag a szabad piac mechanizmusai emelik, akkor a gazdasági lemaradást kockáztatja meg.

2017. december 05. 18:51
null
György László – Oláh Dániel – Bódis László

A termelékenység nem mindig emeli a fizetést

Az ókori filozófus, Zénón szerint Akhilleusz soha nem tudja utolérni az előtte kullogó teknősbékát, mert mire előrébb ugrik, a béka az adott helyről már szintén előrébb ballagott, és ez örökké így lesz. Ha Magyarország, a Kárpátok filozófiailag túlfejlett Akhilleusza szintén utol akarja érni a nyugat-európai teknőst, könnyen abba a hibába eshet, hogy rosszul értelmezi az elméletet, abból saját esélytelenségét vezeti le és el sem indul a béka után. 

A gazdaságpolitika sosem várhat kizárólag arra, hogy a termelékenység majd valamilyen csoda folytán nő, ami majd a bérek növekedéséhez vezet. A bérarány, azaz a magyar dolgozók részesedése a nemzeti jövedelemből sokkal alacsonyabb, mint nyugaton. Ez azt jelenti, hogy a magasabb fizetésért küzdeni is kell, mert hiába dolgozunk többet, nem garantált, hogy ettől a fizetésünk is nő. A magyar fizetések sokkal jobban lemaradtak a nyugatiakhoz képest, mint amit a magyar termelékenység indokolna.

Segíts magadon, a piac is megsegít

A minimálbér emelése a bérarány emelésének egyik legjobb módja, egy olyan stratégia, amely a kormányzati erő piacra lépésével teremt egyensúlyt a kevésbé mobil munkaerő és a továbbra is mobilabb globális tőke túlereje között. 

A bérarány emelése ugyanakkor a hagyományos logikával szemben a termelékenységet is javíthatja, az alábbi négy módon.

  • Elsőként, a fizetések növekedése lehetővé teszi a legszegényebbeknek, hogy fogyasszanak. A dolgozók növekvő fogyasztása azt jelzi a cégeknek, hogy a piac és a vásárlóerő növekszik, ezért új kapacitások kiépítésébe kezdenek, azaz beruháznak.
     
  • Másrészt, a dolgozói fizetések emelkedése az adóbevételeket is gyarapítja, amelyből tovább erősíthető a munkaerő helyzete. A jobb oktatási és egészségügyi rendszer tudatosabb és a vállalatok számára értékesebb munkaerőt biztosít, amellett, hogy szintén növeli a dolgozók humán tőkéjét és termelékenységét. Ne feledjük, hogy a tőke létrehozta maga számára az adóparadicsomait, ahol a tőkejövedelmei után nem kell adóznia, tehát a tőke felől a munka irányába történő átcsoportosítás a költségvetési bevételeket is növeli a magasabb adóbevételeken keresztül.
     
  • Harmadrészt, ha a nagyvállalatoknak nagy bért is kell fizetniük, akkor az itthon előállított termékeket magasabb áron tudják csak exportálni anyavállalataik számára, amely definíció szerint növeli a hazai munkatermelékenységet (ugyanis a kibocsátásra jutó munkaóra mennyisége állandó marad, de a kibocsátás nagyobb (értékű) lesz). Ez azt is jelenti, hogy kevesebb többletprofitot tudnak belső elszámolási trükkökkel eltüntetni külföldre, a globális cégek többletprofitja márpedig olyan anyag, ami nagyon könnyen szublimál a globális térbe. 
     
  • Negyedrészt, ha a cégekre nagyobb bérteher nehezedik, akkor rá lesznek kényszerülve a termelékenységük javítására is, hogy kigazdálkodják a nagyobb fizetéseket. A munkafolyamatokat át kell szervezniük és elemezniük kell, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni a termelést.
     

A béremelések ezért több okból is javítják a gazdaság hatékonyságát és termelékenységét, szemben a hagyományos logikával, amely szerint csak a termelékenység javulása emelheti a béreket.

Ezt teszi a magyar minimálbér-emelési stratégia

A magyar gazdaságpolitika épp azért hozott tető alá egy középtávú bérfelzárkózási programot, hogy kiaknázza a – piaci körülmények által lehetővé tett legnagyobb mértékű – béremelkedésben rejlő potenciált.

Ezzel megkezdődhet a dolgozók és a munkaadók közötti korábbi egyensúly helyreállítása,

hiszen az évtizedeken át állandónak hitt 65:35 százalékos bér- és tőkehányad (vagyis a bérek és a tőkejövedelmek részesedése a megtermelt GDP-ből), a fejlett világban 55:45 százalékra, a visegrádi országokban 45:55 százalékra módosult – ahogyan azt az Egyensúlyteremtés c. könyvben olvashatjuk. E hat éven át tartó minimálbér-emelési stratégia, az első évben tizenöt, a másodikban nyolc és végül négy éven keresztül évi hat százalékos minimálbér-emeléseket valósít meg a magyar gazdaság hatékonyságának és a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében.

Lehet azon gondolkodni, hogy a minimálbér-emelés gyorsítható-e, de a minimálbér átgondolatlan és drasztikus emelése rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a kisebb vállalkozásokat, márpedig ők adják a magyar foglalkoztatás és gazdasági teljesítmény gerincét. Ezért minden drasztikus bérfelzárkózási kísérletet – jelen körülmények között – felelőtlen ígéretnek tekinthetünk.

Ha a jól hangzó, ám a valóságról megfeledkező filozófiai okfejtéseket a Kárpátok Akhilleusza egy csipetnyi valósággal árnyalja, akkor észreveheti, hogy igenis érdemes elindulnia a teknős felé. Ekkor nagy esélye van hamarosan megközelíteni a teknősbékát, feltéve, hogy nem „istenétől”, a szabad piactól várja a csodát. 
 

A szerzők a Neumann János Egyetem munkatársai.

 

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Wazav
2018. június 11. 18:19
Annak a kérdése, hogy a valóságot akarjuk megérteni, valós megoldásokon gondolkozni, vagy propagandaként elmondani, hogy miért a kormány módszere a jó. Ezzel kapcsolatos kérdéseim: "mit tett azért a kormány, hogy Magyarország ne az értékláncok alján, összeszerelőüzemként legyen számon tartva a felzárkózó európai országok között? Hogyan növelte a humántőkét, innovációt, K+F-et, ami az elkövetkezendő gazdasági korszak kulcstényezői lehetnek? Mit tett azért, hogy ne legyenek leszakadó rétegek, hogy a jövő munkavállalóinak utánpótlása biztosítva legyen? Mit tett a hatékonytalan egészségügy évtizedes problémájának megoldására? Mit tett a romák felzárkóztatása érdekében, ami szintén évtizedes probléma? Ezeket milyen eredménnyel végezte el az elmúlt 7 évben? Mert azt én is látom, hogy van néhány racionális és sok teljesen légből kapott propaganda, de mit tett azért, hogy ne úgy emlékezzünk a Fidesz 2010-2018-as kormányzására, mint egy újabb 8 elvesztetett esztendőre a 2002-2010-es kormányhoz hasonlóan?"
Wazav
2018. június 11. 18:18
"Harmadrészt, ha a nagyvállalatoknak nagy bért is kell fizetniük, akkor az itthon előállított termékeket magasabb áron tudják csak exportálni anyavállalataik számára, amely definíció szerint növeli a hazai munkatermelékenységet (ugyanis a kibocsátásra jutó munkaóra mennyisége állandó marad, de a kibocsátás nagyobb (értékű) lesz" Jézus Isten, nem kellett volna beleolvasnom, az esetleg nem lehetőség nekik, hogy azt mondják, hogy így már nem éri meg nekik, menjünk el Vietnámba? Vagy kormányrendeletet hozunk és államosítjuk a nemzetközi multikat, kiutazási tilalmat léptetünk életbe és éljen soká Kádár János, szellemed Orbán Viktorban él tovább? Remélem Kocziszky György úr kiváló etika órái mellett valami közgazdaságtant is tanultak már életükben ezek a derék docensek, professzorok, akiknek megadatott az a lehetőség, hogy állami, de nem fiskális forrásból finanszírozzák kutatásaikat.
Zanzi bár
2018. június 11. 18:17
30 éve mondogatom ezt.... eddig kiröhögtek.
vendelin
2018. június 11. 18:16
A jelek szerint a kormány gazdaságpolitikája baloldalibb, mint a "szakértő demokratáké". Lehet, hogy az ilyesmiben kell keresni az okát annak, hogy a 'zemberek foga nem nagyon fűlik a "kormányváltó erők" helyzetbe hozására.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!