51 hónapja folyamatosan bővül a kiskereskedelem

Jelentős bővülés a kiskereskedelemben

Már 51 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon, minden szegmens jól teljesít – mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.​

A KSH csütörtökön közzétett részletes adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,6, naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindkét adat 0,2 százalékponttal magasabb a november 7-én közölt első becslésnél.

Marczinkó Zoltán három részterületet emelt ki, amelyek jelentősen hozzájárultak a nem élelmiszer-kiskereskedelem növekedéséhez, ezek a ruházati cikkek és lábbelik 13 százalékos növekedése, az iparcikkek 17 százalékos, és a számítástechnikai eszközök esetében pedig 13 százalékos növekedést mértek. 

Kitért arra, hogy az élelmiszer-kereskedelem teszi ki a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét, közel 50 százalékát. Idén szeptemberben a teljes, 900 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmon belül 3,5 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma, ami jelentősnek számít. Ebben a termékkörben túl nagy növekedésre nem lehet számítani, mivel sokkal többet nem fogyasztanak az emberek, esetleg jobb minőségű, hazai termékeket – fűzte hozzá.

Folyamatos, tartós, fenntartható

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 végén érte el a válság előtti szintet, de a dinamikus bővülés már 2013-ban megindult. Az NGM közleményében kiemelte: az ágazat 51 hónapja tartó erősödését az áfacsökkentések és a foglalkoztatás növekedése mellett a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló nagymértékű reálbéremelkedés is támogatja. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően a következő időszakban is folytatódhat a bérek növekedése. Az adatok szerit 2010 januárjához képest 23,9 százalékkal magasabb Magyarországon a kiskereskedelem forgalma, megelőzve ezzel az EU kiskereskedelmi forgalmának 11,8 százalékos átlagát – írták.

A lakosság vásárlóerejét a beruházások ösztönzése, a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése segítette jelentős mértékben.

Kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindexe (2010=100,0)

Ahogy korábban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője fogalmazott, „a hazai lakosság messze nem költi el a teljes többletjövedelmét, amit a megtakarítások meredek emelkedése is tükröz. Ezt alátámasztja, hogy a hazai lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi eszközei a legmagasabbak, míg a GDP- és jövedelemarányos hitelállománya a legalacsonyabb a régióban.” Jelentős tartalékok vannak a hazai fogyasztásban, mivel a számos térségbeli országgal szemben a magyarok még visszafogottabban költekeznek.

Nagy különbség a válság előtti és utáni időszakhoz képest, hogy a kétezres években a lakosság a gyenge bérnövekedés miatt eladósodásból tudta csak fedezni a költéseit, addig 2013 után már saját, megszerzett jövedelméből költ. 

Erre a rendszerváltás óta nem látott mértékben képes, hiszen az elmúlt évtizedek bérnövekedésének nagy része 2010 után valósult meg. A 2010 előtti negyven évben a nettó reálbérek csupán 28 százalékkal emelkedtek, miközben 2010 és 2018 között a nettó reálbérek 40 százalékos növekedésével lehet számolni.

A december is jó hónap lesz

A kiskereskedelem decemberi forgalma 3-4 százalékkal meghaladhatja idén az egy évvel ezelőtti 1000 milliárd forintot – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HG Media kereskedelemről szóló csütörtöki konferenciáján. A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot, az OKSZ főtitkára szerint 10 300 milliárd forint körül lesz.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról szólva hangsúlyozta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra, kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal sok gond megoldható lenne. 

(MTI nyomán)