Az afrikai vállalkozó leszámol a tévhitekkel – erre lenne szükség a kontinens fejlődéséhez

Tanácsai különösen aktuálisak most, amikor az Európai Parlament a november végi EU-Afrikai Unió csúcsértekezletre készül. Gazdasági, migrációs és társadalmi problémák, valamint az elhúzódó válságok együttes hatása új válaszokat és jobb együttműködést igényel az Afrikai Unió és az EU között, valamint új lendületet kell adni Afrika fejlődésének – mondták az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban csütörtökön.

Az EP-képviselők az afrikai országok ellenálló képességének megerősítésére irányuló új EU-Afrika stratégiát javasoltak, amely szerint őszinte párbeszédre van szükség a felelősségteljes kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem előmozdításáról.

Javaslatuk szerint az uniónak fokoznia kell az európai békére és védelemre irányuló intézkedéseit szoros együttműködésben az afrikai és nemzetközi partnerekkel. Az EU-nak jelentősebb segítséget kellene nyújtania az afrikai partnerországok számára a mezőgazdaság, a kisüzemi gazdálkodók, a nemzeti oktatási rendszerek és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.

Arra szólították fel az uniós tagállamokat, tegyenek eleget a növekedést és az afrikai partnerországok munkahely-teremtési programjaikat segítő uniós vagyonkezelői alap finanszírozására vonatkozó ígéreteiknek és tartózkodjanak attól, hogy a fejlesztési támogatást a migrációs ügyekben folytatott együttműködéstől tegyék függővé.

Az Európai Unió november végén tart kétnapos EU-Afrikai Unió csúcsértekezletet az elefántcsontparti Abidjanban. A sorrendben ötödik csúcstalálkozón az afrikai és az európai uniós vezetők megvitatják a két kontinens közötti kapcsolatok jövőjét, azon belül is a hangsúlyt az ifjúságba való beruházásra helyezve. A csúcstalálkozó résztvevői emellett az EU-Afrika partnerség olyan prioritásairól tárgyalnak majd, mint a béke és biztonság, a kormányzás – ideértve a demokrácia, az emberi jogok, a migráció és a mobilitás kérdését –, a beruházás és kereskedelem, készségfejlesztés és a munkahelyteremtés, megerősítve ezzel a két kontinens közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat.

(MTI nyomán)