Magyarország egy fontos OECD-lista élén, Amerika az utolsó helyen kullog
Az USA-ban a keresetek még az inflációval sem tudták tartani a lépést.
Indokolt a bérterhek további csökkentése, de keretek között kellene tartani a bérek növekedési ütemét is.
„Melyek a kritikus kérdések, mi a lehetséges kiút?
Jogkövetés további erősítése.
Az elmúlt években csökkent a szürkegazdaság súlya, ám most a leszakadó vállalatok miatt lesz nyomás – vagy kényszer – arra, hogy a kerülő utak szerepe növekedjen. Ezt jó lenne elkerülni. Makroszinten az lenne mindannyiunk érdeke, hogy a nagyobb hozzáadott értéket termelő cégek szerezzenek munkaerőt, hogy a munkaerő a magasabb termelékenységű területek felé áramoljon.
A béremelés mértékének kordában tartása, a bérterhek arányának csökkentése.
A termelékenység növelése egy-egy vállalatnál szükségszerűen lassú, sokszor jelentős beruházásokat igényel. Ez főleg azért baj, mert a bérnövekedés éppen a beruházások forrását, a saját erőt csökkenti. Ez a béremelkedés a jövedelmek újraelosztását eredményezi a vállalatok rovására. Éppen ezért indokolt a bérterhek további csökkentése, de keretek között kellene tartani a bérek növekedési ütemét is. Ha mégis elkerülhetetlen a drasztikus béremelés, például a gyorsuló gazdasági migráció miatt, akkor hozzá kell nyúlni az állami költségvetéshez, csökkentve a jövedelmek elsődleges centralizációját, vagyis kompenzálni kell a vállalati jövedelmek csökkenését.
A magyar tulajdonú vállalatok helyzetét, alkalmazkodásuk lehetőségét alaposan meg kellene vizsgálni.
Ha nem találunk megoldást az alkalmazkodásukra, akkor számuk, súlyuk tovább csökken. Márpedig egyetlen gazdaságnak sem jó az, ha nincsenek hazai tulajdonú nagy- és középvállalatai. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy fejlesztésre szorulnak, a teljesítményüket javítani kellene. Ez a követelmény legalább annyira szemlélet és menedzsment kérdése, mint amennyire eszköz- vagy tőkebefektetésé.
Meg kell szüntetni az alacsony hozzáadott értéket termelő külföldiek beruházási ösztönzését.
A külföldi tulajdonú cégek jelentős része fejlettebb, nagyobb hozzáadott értéket termel és magas technikai felszereltségű, így könnyen tud alkalmazkodni. Elsősorban lokális problémákat okoz, ha az alacsony hozzáadott értéket termelő, alacsony bérű külföldi cégek egy része kivonul. Kellenek a külföldi vállalatok, de ösztönözni közülük csak azokat kell, amelyek magas hozzáadott értéket állítanak elő. Ilyen esetben a támogatásnál előtérbe kellene kerülnie a hazai cégek beszállítói szerepének. Igaz, ezek nem beszállítónak születtek, és az is igaz, hogy képzésre szorulnak, különben nem felelnek meg a fejlett külföldi cégek elvárásainak. De akkor adjunk a külföldieknek támogatást a magyar cégek betanítására, képzésére.”