A magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny vesztesei

2017. november 14. 14:25

Indokolt a bérterhek további csökkentése, de keretek között kellene tartani a bérek növekedési ütemét is.

2017. november 14. 14:25
Reszegi László

„Melyek a kritikus kérdések, mi a lehetséges kiút? 

Jogkövetés további erősítése.

Az elmúlt években csökkent a szürkegazdaság súlya, ám most a leszakadó vállalatok miatt lesz nyomás – vagy kényszer – arra, hogy a kerülő utak szerepe növekedjen. Ezt jó lenne elkerülni. Makroszinten az lenne mindannyiunk érdeke, hogy a nagyobb hozzáadott értéket termelő cégek szerezzenek munkaerőt, hogy a munkaerő a magasabb termelékenységű területek felé áramoljon.

A béremelés mértékének kordában tartása, a bérterhek arányának csökkentése.

A termelékenység növelése egy-egy vállalatnál szükségszerűen lassú, sokszor jelentős beruházásokat igényel. Ez főleg azért baj, mert a bérnövekedés éppen a beruházások forrását, a saját erőt csökkenti. Ez a béremelkedés a jövedelmek újraelosztását eredményezi a vállalatok rovására. Éppen ezért indokolt a bérterhek további csökkentése, de keretek között kellene tartani a bérek növekedési ütemét is. Ha mégis elkerülhetetlen a drasztikus béremelés, például a gyorsuló gazdasági migráció miatt, akkor hozzá kell nyúlni az állami költségvetéshez, csökkentve a jövedelmek elsődleges centralizációját, vagyis kompenzálni kell a vállalati jövedelmek csökkenését.

A magyar tulajdonú vállalatok helyzetét, alkalmazkodásuk lehetőségét alaposan meg kellene vizsgálni.

Ha nem találunk megoldást az alkalmazkodásukra, akkor számuk, súlyuk tovább csökken. Márpedig egyetlen gazdaságnak sem jó az, ha nincsenek hazai tulajdonú nagy- és középvállalatai. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy fejlesztésre szorulnak, a teljesítményüket javítani kellene. Ez a követelmény legalább annyira szemlélet és menedzsment kérdése, mint amennyire eszköz- vagy tőkebefektetésé.

Meg kell szüntetni az alacsony hozzáadott értéket termelő külföldiek beruházási ösztönzését.

A külföldi tulajdonú cégek jelentős része fejlettebb, nagyobb hozzáadott értéket termel és magas technikai felszereltségű, így könnyen tud alkalmazkodni. Elsősorban lokális problémákat okoz, ha az alacsony hozzáadott értéket termelő, alacsony bérű külföldi cégek egy része kivonul. Kellenek a külföldi vállalatok, de ösztönözni közülük csak azokat kell, amelyek magas hozzáadott értéket állítanak elő. Ilyen esetben a támogatásnál előtérbe kellene kerülnie a hazai cégek beszállítói szerepének. Igaz, ezek nem beszállítónak születtek, és az is igaz, hogy képzésre szorulnak, különben nem felelnek meg a fejlett külföldi cégek elvárásainak. De akkor adjunk a külföldieknek támogatást a magyar cégek betanítására, képzésére.”

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
na még ez is
2019. január 16. 14:44
Fuss neki még egyszer, mert egy szót nem szól bércsökkentésről. Arról beszél csak, hogy a kontroláltalan bérverseny és az azzal járó bérnövekedés nem jó a magyar vállalatoknak, mert hosszú távon a versenyképességük csökkenését, ne adj isten megszűnésüket eredményezheti.
Akitlosz
2017. november 23. 16:01
1. Ez a multinál is ugyanígy van, vagy még ígyebb, tehát ez nem különbség. 2. Ez hasonlóan lenne a multinál is, ha nem költenének egy halom pénzt biztonsági szolgálatra, fémdetektorokra, a dolgozóik ellenőrzésére. 3. Előre nem lehet tudni, hogy mi lesz a bomba üzlet. Ha húszból egy ötlet beválik már megéri. Az meg meglehetősen hihetetlen, hogy a multi ötször annyit fizet. Éppen azért vannak Magyarországon, mert a magyar dolgozókat nem kell megfizetniük. Egy csipetnyivel fizetnek jobban, Az ötször annyi az már a németországi bér, annyit itt sohasem fognak fizetni, közel annyit sem.
Mutimi
2017. november 17. 16:07
Én is hallottam ilyet, ezért rákerestem. Ott tanító angoltanárokra vonatkozó adatot találtam: "The average salary for teaching English in China is between 8,000 - 14,000 RMB per month ($1,200 to $2,100). The top end of that - 12,000 to 14,000RMB, was typically from private language schools in large cities." http://teflsearch.com/knowledgebase/china/average-salary-for-teaching-english Ez távolról sincs annyi, és ez ráadásul angoltanárokra vonatkozik.
kaltran
2017. november 17. 15:58
Egy aprócska dolgot válaszoljon meg nekem valaki. Hogyan lehetséges az, hogy Kínában egy középiskolai tanárnak 3500 Eurós fizetést tudnak adni? Nálunk azzal védekeznek, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehetséges a nyugati fizetési szintekre feljutni. Kínának lehetett? Könyörgöm: 1000 év Mao után vannak, s még most is lényegében kommunista ország.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!