Úgy tűnik, hogy az infláció és a munkanélküliség között megfigyelt összefüggés a kilencvenes évektől már nem érvényes.
Az Economist ábrája megmutatja, hogy az egykor alapvető szabályosságnak tartott Phillips-görbe a kilencvenes évek óta nem létezik. A bérinfláció és a munkanélküliségi ráták között tehát úgy tűnik, hogy egyre gyengült a kapcsolat az elmúlt évtizedekben (elég, ha megnézzük az elmúlt évben felgyorsuló jelentős hazai bérnövekedést, amely nagyon szerény inflációval társul). Az Economist hozzáteszi, hogy az 1958-ban felfedezett összefüggést ennek ellenére még mindig sokan használják és hivatkoznak rá, azt állítva, hogy a mögöttes elmélet továbbra is hasznos.
De miért szűnhetett meg az összefüggés, kilapítva a görbét?
Egy elmélet szerint a külföldi verseny a vállalatoknak megnehezíti, hogy emeljék áraikat, a dolgozóknak pedig azt, hogy magasabb béreket követeljenek a hazai keresletre reagálva. Egy másik magyarázat azt véli, hogy a központi bankok sikeresen küzdenek az infláció ellen és jól alakítják (rögzítik) a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. Sőt, egy új elemzés szerint a munkanélküliségi adatok már egyáltalán nem segítenek az infláció előrejelzésében. Ezt szemlélteti az alábbi ábra sárgával jelölt legalsó, legújabb Phillips-görbéje, amely csaknem vízszintessé vált.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Állítja: ha lányát megválasztják EP-képviselőnek, nem fogja kihasználni a mentelmi jogát.
