Ezért nem vált a Közel-Kelet gazdaggá

2017. november 09. 10:19

A közel-keleti gazdaságok jövőjével kapcsolatban több okunk van pesszimizmusra, mint optimizmusra – állítja Rubin.

2017. november 09. 10:19
null
Jared Rubin

Miért nem jött létre a modern gazdaság Nyugat-Európán kívül a kora-újkorban? Különösen égető a kérdés a Közel-Kelet esetében, amely évszázadokig Európa előtt járt tudományban, technológiában, humán tőkében, kultúrában és gazdagságát tekintve is. Rubin szerint nem a kereszténység vagy az iszlám vallási alapelvek okolhatók a fejlődésbeli különbséggel. A vallások politikával való kapcsolata viszont igen.

Ehhez a politikát a hatalomban maradni kívánó uralkodók és az uralkodót hatalomban tartani képes társadalom közötti alkufolyamatként kell értelmezni. A társadalom csoportjai, például a vallási elit rendelkezhetnek olyan hatalommal, ami legitimálja az uralmat, a katonák esetén például közvetlen politikai erővel.

Rubin úgy véli, hogy az iszlám kivételesen sikeres abban, hogy legitimációt nyújtson a hatalmi elitnek, mivel az iszlám és a politikai intézmények együtt fejlődtek. Az iszlám alapvető dokumentumai is úgy fogalmaztak, hogy

a társadalomnak követnie kell a jó muszlimként cselekvő vezetőt, és el kell űznie azt, aki nem ilyen.

A kereszténység ezzel szemben egyáltalán nem volt legitimáló pozícióban létrejöttének első századaiban, és a Német-római Császárság később sem szorult rá a közvetlen katolikus legitimációra. Nem arról van szó, hogy a katolikus vallás ne tudott volna részt venni a politikában, hanem arról, hogy az iszlám ebben sokkal hatékonyabb volt. A közel-keleti uralkodók az iszlámot sokkal inkább használták annak bizonyítására, hogy uralmuk legitim.

Gazdasági szempontból ez az együttműködés hasznos lehetett az iszlám első négy évszázadában, hiszen felváltotta az anarchikus politikai töredezettséget egy növekvő, közös, egységes és stabilabb birodalommal, amelyben mindenkire ugyanazok a szabályok érvényesek. Az iszlám politikai és gazdasági hasznokat is kínált: lehetővé tette, hogy immár egymást nem ismerő és távoli személyek vagy városok kereskedjenek egymással. Az iszlám egységesített, és közös társadalmi hálózatokat hozott létre: a közös nyelv, identitás, vagy éppen mértékek segítették a kereskedelem kialakulását.

A nyugati világban a reformációval azonban egyre inkább kiszorultak a vallási vezetők a politikai vezetésből. E folyamat végén a parlamentekben már a gazdasági elit foglalt helyet, amely saját önérdekeit követve erősebb tulajdonjogokért vagy éppen közszolgáltatásokért lobbizott. Ezzel szemben a három legnagyobb közel-keleti gazdaság, Törökország, Irán és Szaúd-Arábia vezetői ma is a valláshoz fordulnak legitimációért. Bár rövid távon az olajkészletek biztosítják a rendszerek túlélését, hosszabb távon kérdésessé válik mindez. Rubin pedig azt jósolja, hogy

a közel-keleti vezetők még erősebben fordulnak majd az iszlámhoz hatalmuk megtartása érdekében.

Így viszont az uralkodók és a társadalom tárgyalóasztalához nem férnek oda az ipar, a turizmus, a pénzügyi piac és a felsőoktatás vezető szereplői, akik saját érdeküket is szolgáló változásokat indíthatnának el, modernizálva e gazdaságokat. Ezek az országok pedig eddig nem mutattak fel nagy sikereket a gazdaságuk olajbevételektől való függetlenítése, azaz diverzifikálása terén.


 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2018. január 08. 00:06
A X.-XI. század során fixálták a Koránt abban az értelemben is, hogy azóta kell pontosan és kizárólag mindent szó szerint úgy értelmezni, ahogyan az írva van. Addig volt muszlim kulturális fejlődés (meg egy kicsit még utána, amíg vitte a lendület), azóta a vahabizmus és annak különböző változatai jelentik az összes innovációt az iszlámban. Egyszer s mindenkorra rögzítették magukat azon a szinten, ahol akkor voltak.
annamanna
2017. december 02. 20:18
Ez egy rendkívül buta szöveg, pedig az igazi ok nyilvánvaló. Azért elégtelen a teljesítményük, mert túl sokat gondolnak magukról. Semmi sem veti vissza annyira a teljesítményt, mint a beképzeltség.
luisbathhelena
2017. november 18. 02:12
100 év múlva az egész arab világ újra teveszert fog lapátolnim, ahogy előtte évszázadokig. Azt gondolom a gazdag olajállamok nyugati high tech cégekbe történő bevásárlásai csak elodázzak a bajt és max az elitnek hoznak túlélést egy darabig. A félő hogy Európát (legalábbis nyugati felét) is magukkal rántják ha nem lesz vége a PC őrületű migrációnak. Amúgy 1 db Nobel díjast se tudtak produkálni-ez mutatja a rendszer hiányosságát.
OberEnnsinnen
2017. november 15. 18:06
Első pillantásra értelmesnek tűnő eszmefuttatás. Amilyen egy Rubintól, sőt Jaredtől elvárható. A helyes magyarázat persze nem a Jaredé... "Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni." Talán ezzel tisztában vannak a közel-keletiek, persze, a fiatal államiságú közel-keletiekkel ellentétben. Akik a profitra esküsznek, a kamatkölcsönre és a kamatos kamatra. Ezért mérgezik a folyókat, a levegőt a földet és az emberiséget.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!