A középkori parasztok több szabadságot kaptak, mint mi

Luther Márton egy bányász kilenc gyermeke közül a nyolcadikként született. Ma mutass nekem egy bányászt akár nyugaton, akár keleten, aki kilenc gyermeket fel tud nevelni úgy hogy színvonalas iskolákban taníttatja is őket.

Nagyanyám mesélte ,hogy az Ö nagyapja - aki egy Fejér megyei faluban élt, milyen élettempóban élt. Reggel kimentek dolgozni a földekre ( kb. 6 hónap) kb. délig dolgoztak utána fel a szőlőhegyre, egy kis munka ott is , majd borozgattak a férfiak estig. Este a szekér hazaszállította őket, lábon nehéz lett volna. A nők nagyjából ugyanazt csinálták mint most házimunkaként csak mindent otthon. A pénzről nem volt fogalmuk, néha jött a zsidó handlé , a legszükségesebb dolgokat meg tudták venni. De egyátalán nem érdeklte Öket a pénz a mai értelemben. A földvagyon és az állatvagyon igen az nem volt olyan absztrakció mint a pénz Lassan , komótosan és stresszmentesen éltek. A tél tényleg szanatóriumi nyugalomba telt - napi 3-4 óra munka - favágás, főzés, etetés és némi javítgatás. A legjobb az egészben , hogy nem nagyon kínozta őket folyamatos törekvés az újabb anyagi javak birtoklására- mert nem volt külső inger ami folyamatosan stresszelte volna öket erre.

Szerintem ezt főnöke, cége válogatja. Elég sok embert vezettem, miattam mindig mindenki elmehetett szabadságra, nekem csak az számított, hogy a brutál feladatoknál ott legyen. nem is volt gond, sosem. Meg azért most erősen szabályoznak a törvények mindent. Szóval nem összehasonlítható. Egyébként én szívesen visszahoznám az 1920-as évek belassultságát, amikor még férfiak voltak a férfiak, nők meg a nők...

Ez egy meglehetősen részletes összehasonlítás: "Nézzük meg, hogy Magyarországon egy középkori, kora újkori átlagember vagy egy mai átlagember adózik-e többet! Mai átlagembernek tekintsük egy átlagos fizetésű bérmunkást, alkalmazottat! Azt hiszem ezzel nem lehet különösen vitába szállni! De kit tekintsünk XVI-XVIII. századi átlagembernek? A lakosság 80-85 %-a jobbágy volt, így nyilván jobbágyi sorsban élőt kell ilyennek tekintenünk. Lássuk először is az átlagos jobbágyterheket! 1 forint éves adó egész jobbágytelkenként. Ez egy komoly összeg. Ennyi pénzt a XVIII. században egy napszámos 20 nap alatt keresett meg. Évi 300 munkanapot számítva, ez kb. egy személy jövedelmének 7 %-a. Évi 50 nap robot a földesúr részére igásállattal vagy 100 nap igásállat nélkül. Egy évben átlagosan 300 munkanap volt akkoriban, így ez 17 % igásállattal vagy 33 % igásállat nélkül. Vegyük a kettő átlagát az egyszerűség kedvéért: 25 %. Terményadó: 10 % az egyházközségnek, 10 % a földesúrnak. Rendkívüli földesúri adók is léteztek, különböző kötelező ajándékok formájában. Ezek mérete változó volt. Vegyük ezeket durván 10 %-nak. Összesen: 7 + 25 + 20 + 10 = 62 % De ne feledjük azonban, hogy ez az adó nem személyenként került kifizetésre, hanem egész jobbágytelkenként. Feles teleknél a robot és a telekadó az egésztelkes adó fele volt, negyedes teleknél a negyede, stb. Ha pedig a jobbágynak nem volt jobbágytelke (ezeket nevezték zselléreknek), akkor nem fizették sem az egyforintos adót, sem a terményadót, sem a rendkívüli adókat, őket csak a robot terhelte. A jobbágytelek nélküli, csak házhellyel rendelkező jobbágyok (házas zsellérek) és a jobbágyság legszegényebb rétege, mely sem jobbágytelekkel, sem házhellyel nem rendelkezett (házatlan zsellérek) mennyit fizettek? Nos, számukra csak robot volt: a házas zsellérek számára évi 18 nap (tehát 6 % adóteher) robot, a házatlan zsellérek számára pedig évi 12 nap (tehát 4 % adóteher) robot. Egy jobbágytelek mérete átlagosan 25 hold (kb. 13 hektár) volt. Ennél lehetett több rosszabb termőföldeken, s kevesebb jobb termőföldeken. A házhely mérete szinte egységesen 1 hold (kb. fél hektár) volt. Milyen volt a jobbágyság rétegződése? Kb. a következő: 3-4 % egésztelkes, 6-7 % féltelkes, 20 % negyedtelkes, 30 % nyolcadtelkes, 40 % zsellér. Azt hiszem, vehetjük bátran átlagembernek a nyolcadtelkes jobbágyot. Egy nyolcados jobbágytelek terhei tehát: éves adó 13 krajcár, kb. az éves jövedelem 1 %-a, robot: évi 7 nap igásállattal vagy 14 nap igásállat nélkül, ez kb. 3 vagy 6 %, vegyük az z egyszerűség kedvéért 5 %-nak, terményadó: 10 % az egyházközségnek, 10 % a földesúrnak, összesen 20 %, ez független volt a telekmérettől, rendkívüli földesúri adók, vegyük ezeket durván 10 %-nak. Összesen: 1 + 5 + 20 + 10 = 36 %. Ne felejtsünk el azonban valamit: ezt az adót nem a jobbágycsalád minden tagja fizette, hanem a jobbágycsalád együtt. A robot mérete nem személyre vonatkozott, hanem az egész családra együttesen. Így durván azt mondhatjuk, hogy egy akkori átlagember jövedelmének 25-30 %-át adózta le különböző formában, míg 70-75 % megmaradt neki. Ezzel szemben a mai átlagteher 60-65 %. Minden megkeresett 1000 forintból 500-at elvon az állam különféle adók és járulékok formájában, s a megmaradt összegből még elvesz egynegyedet közvetett adók (ÁFA) jogcímén. Durván számítva kb. 60 %-ot vesztünk el adózás formájában. A következtetés: a modern ember adóterhe pontosan a duplája a középkori, kora újkori ember adóterhéhez képest!" https://maxval1967.wordpress.com/2012/11/09/azok-a-borzaszto-kozepkori-adok/