Jöjjön el a vallások piaca: mondd, te kit választanál?

2017. október 03. 09:49

Kutatók bizonyították, hogy a vallás és a hit anyagilag is gazdagabb társadalmat eredményez. De mi vár a gazdaságra ha elveszítjük hitünket, és hogyan előzhetjük meg a károkat? – teszi fel a kérdést Fernando Lozano.

2017. október 03. 09:49
null
Fernando Lozano

A vallásos társadalmak anyagilag is gazdagabbak

A közgazdasági kutatások egy izgalmas csoportja a vallások és a gazdasági növekedés kapcsolatával foglalkozik. Erre tesz kísérletet Fernando A. Lozano is, aki szintén rámutat a nemzeti össztermék és a vallásosság kapcsolatára. Sok más kutatóhoz hasonlóan arra az eredményre jut, hogy 2000 és 2015 között átlagosan nagyobb GDP-növekedést könyvelhettek el azok a gazdaságok, amelyekben többen hittek a pokol létezésében.

Hogy miért? Mert a munkamorál, a becsületesség és az együttműködés jellemzőbb a vallásos dolgozókra. Az is előfordulhat persze, hogy a vallásos élet miatt nem jut elég idő a munkára és más hasznos időtöltésre, bár ez csak egy-egy országban meghatározó tényező.

Lozano szerint számos korábbi elemzés kimutatta, hogy a vallásos emberek körében magasabb a foglalkoztatottság, de iskolázottságuk és iskolai eredményeik is jobbak a nem vallásos társaikhoz képest. Ráadásul – talán épp a pokolban való hit miatt – általában kerülik a káros, kockázatos viselkedést.

A vallásosság kedvező hatásai fokozottan érvényesülnek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban: számukra a felemelkedés, vagy a társadalmi mobilitás támogatója is lehet a vallásos hit. A közgazdaságtanban egyre több tanulmány bizonyítja tehát, hogy

a vallásos aktivitás és a hit a társadalmi és humántőke fontos gyarapítója.

Az ábrán a vízszintes tengelyen szerepel, hogy a lakosság hány százaléka hisz a pokol létezésében, a függőleges tengelyen pedig a 2000 és 2015 közötti GDP-növekedés látható.

Az ábrán az is látszik, hogy mi, magyarok ebből a szempontból a legnyugatiasabb országokhoz tartozunk, hiszen a népesség megközelítőleg 20 százaléka hitt a pokolban az ezredfordulón, szemben a románokkal vagy a lengyelekkel, ahol ez az érték sokkal magasabb. Nem is beszélve a törökökről. Vajon ez lehet a török gazdasági csoda titka?

Mit veszítünk még el hitünkkel együtt?

Az elmúlt évtizedekben azonban a nyugati világ egyre szekulárisabbá válik, elveszti a vallásos hitét. Lozano felteszi a kérdést, hogy vajon a vallásnak köszönhető gazdasági és társadalmi előnyöket is elveszítjük-e a szekularizációval. Van rá bizonyíték, hogy igen:

amikor az USA egyes államaiban visszavonták a vasárnapok „erkölcsös" eltöltését segítő úgynevezett kék (vagy vasárnapi) törvényeket, akkor ezt egy tanulmány szerint a legmagasabb iskolai végzettség és a fizetések csökkenése követte.

(E törvények korábban sok esetben a bárok vagy üzletek vasárnapi zárva tartását írták elő.)

Hogy a szekularizáció miatt ne veszítsük el a vallásos hit társadalmi-gazdasági előnyeit, a szerző a vallásszabadság garantálása mellett érvel, amely szerinte a kormányok fontos feladata. A vallásosság társadalmi jótéteményei megőrizhetők, ha a vallások számára is létrejön egy jól működő szabad piac, ahol mindenki szabad akarata szerint döntheti el, hogy mely hitet kívánja követni.

Elemzések szerint azonban egy államvallás, még ha a vallásos életben való részvételt növeli is, a hitet egyáltalán nem. A vallások közötti választás lehetősége versenyre kényszeríti az egyházakat és más „szolgáltatókat”, ezáltal javítva a vallásos szolgáltatások színvonalát. Márpedig ez a kulcs a vallásosság megőrzéséhez. Míg egy államvallás képviselői elkényelmesednek, addig a teljes vallásszabadság esetén a vallások képviselői ösztönözve lesznek arra, hogy válaszoljanak a kor lelki kihívásaira, és több erőfeszítést tegyenek vallásuk terjesztéséért. 

 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2017. december 02. 20:19
A szöveg szerzője szerintem vagy idióta, vagy tudatosan hazudik. A fenti ábra legrosszabb helyére sorolta a legjobb helyzetben levő gazdaságokat, és felülre került Románia... hát ja, a román gazdasági csoda. Az pedig valóban vicces, hogy Indiában többen hisznek a pokol létezésében, mint Magyarországon; Szlovákiában sokkal többen, mint Magyarországon.... ez nevetséges, hasraütésből eredő táblázat, semmi értelme. A dél-amerikai országokban biztosan nagyon sokan hisznek a pokol létezésében, meg is lehet nézni, milyen sikeresek. A gazdaság sikerességének nem a rettegés a motivációja, hanem annak a biztos tudata, hogy a munkámnak eredménye van; ha valamit megcsinálok, azzal biztosan előbbre jutok. Van egy ún. tanult tehetetlenség, amikor az ember feladja; sok országban az emberek egyszerűen tehetetlenek, mert teljesen hiába dolgoznak, nem jutnak előbbre vele. Ez összefügg a kizsákmányolással - minél erősebb egy országban a középosztály, annál sikeresebb gazdaságilag, és minél több a nyomorban tartott ember, annál sikertelenebb. Másik ok a tanulatlanság - egyébként pont a tanulás időszaka az, ami segítheti (vagy gátolhatja) a sikerre törekvést; ott lehetne hozzászokni ahhoz, hogy ha valamit megcsinálok, annak eredménye (jutalma van) - vagy éppen nincs. A harmadik ok a patriarchális gazdaságszerkezet; ha a nők nem vesznek részt a termelésben, az egyrészt túlterheli a férfiakat, másrészt el is lustítja őket. Ezeket az okokat a pokollal helyettesíteni - ehhez vagy ostobaság kell, vagy rosszindulat. Egy gyerek sem azért kezd járni vagy beszélni, mert fél a pokoltól. Jujj, mi lesz, ha nem teljesítek, biztosan a pokolra jutok! Ez a szerző viszont valószínűleg tényleg oda fog jutni, ha még sok ehhez hasonló ostobaságot szövegel. A pokolra nem azért jut valaki, mert gazdaságilag sikertelen. A vallásos szabad piac (new age) pedig pontosan azoknak a kultuszoknak kedvez, amik tagadják a túlvilági büntetést, és helyette új lehetőségeket, új életeket, újjászületést ígérnek. Tehát a szöveg még ebből a szempontból is elképesztően ostoba.
annamanna
2017. december 02. 20:19
Az kicsoda? Hogy hívják, milyen, mit csinál?
Bástyaelvtárs
2017. október 08. 21:07
esetleg a nem keresztény hitűek és az ateista radikálisak retkek nem fogják még fel..
Akitlosz
2017. október 08. 13:08
"Jöjjön el a vallások piaca: mondd, te kit választanál?" A magyarok istenét.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!