Globális trendek, lokális válaszok

„A gazdaságösztönzés és versenyképességnövelés céljából mozgósítható erőforrások minőségében és mennyiségében jelentős kihívásokkal szembesültünk – mindez egy megváltozott makrogazdasági feltételrendszerrel jellemezhető környezetben valósult meg. A jelenlegi körülmények több szempontból is különböznek az elmúlt évtizedekhez képest. A gazdasági szereplők nap mint nap válaszút elé kerülnek, melyekre mind gyors, hatékony válaszreakciót szükséges adni a működés és termelés hatékonysági elvárás rendszerében. A rendszerváltozást követően leginkább az alacsony hozzáadott értéket produkáló, alacsonyabb termelékenységgel működő munkaerő alkalmazásával igyekeztünk versenyképességünket fokozni, ráadásul – mára egyértelműen idejétmúltan. A rendszerváltás utáni hazai felzárkózási modell alapját az alacsony bérköltséggel működő gazdasági ágazatok képezték. A külföldi működőtőke beáramlás »hívószava« az alacsony munkaerőköltség lett, így erre reagálva az összeszerelő üzemekben testet öltő termelési fázis került Magyarországra. Realizálódott az a veszély is, hogy kedvezőbb gazdálkodási feltételek esetén az összeszerelő üzemet más országba költöztették, mivel Magyarország nem volt a működőtőke-befektetések célpiaca. Negatív következményként a hazai képzett és minőségi munkaerő egy része Nyugat-Európa irányába áramlott, mely folyamatot az EU-csatlakozás tovább erősített.”