A felsőoktatás Európa-szerte támogatásra szorul a téli fűtés miatt

2022. december 21. 08:00

A megnövekedett energiaköltségek nem csak az európai oktatási intézményeknek, illetve az azokat fenntartó államoknak és más szerveknek okoznak fejfájást, de az uniós versenyképességet is csökkenthetik.

2022. december 21. 08:00
null

Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Svédország, Hollandia, Belgium, Svájc és persze Magyarország – ezek a főbb európai országok, ahol január első hetében az újévben nem lesz tanítás. 

Néhány országban bevett szokás volt korábban is, hogy a karácsonyi időszakot megtoldották pár nappal, például amolyan síszünetként. Ugyanakkor ma már a tehetős nyugat-európai államok némelyikében is óvatosabbak az intézmények nyitvatartása kapcsán. Az ok: természetesen az energiafogyasztás csökkentése. 

A francia egyetemek nemzeti szövetsége például

csak erre az évre 100 millió eurós, azaz több mint 40 milliárd forintos többletköltséget becsült az ágazat számára, jövőre viszont már ötször ekkorát!

De ez csak a jéghegy csúcsa. Ahogyan azt az universityworldnews.com szakportál egy friss elemzésében bemutatta, az egyetemek Európa-szerte többszörösére emelkedő energiaszámlákkal szembesülnek. Ez a krízis pedig mind a hatóságok, mind a felsőoktatási intézmények részéről cselekvést igényel rövid és középtávon egyaránt.

Nem csak az előadókat fűtik az egyetemek

Közismert, hogy az egyetemek nagy energiafogyasztók. Ingatlanjaik általában hatalmasak és széttagoltak. Működésükhöz szinte hozzátartozik a magas energiafogyasztás, akár az egyes tudományterületeken folyó képzéshez, akár a kutatási tevékenységekhez, akár az olyan létesítmények fenntartásához, mint a laboratóriumok és az áramfaló adatközpontok, szerverközpontok.

Egyes országokban az infláció és a megugró energiaszámlák csak súlyosbítják az ágazat strukturális alulfinanszírozottságát –

állapítja meg az elemzés. A COVID-19 világjárvány két nehéz éve után ez kevés mozgásteret hagy most az európai egyetemeknek, hogy fel tudjanak dolgozni egy újabb nagy megrázkódtatást. Emiatt sokan olyan intézkedéseken gondolkodnak – vagy már meg is valósították azokat – mint például az épületek fűtésének csökkentése és a nyitvatartási idő csökkentése, továbbá az egyetemek téli hosszabb zárva tartása, vagy esetenként akár a teljes mértékben online oktatáshoz való visszatérés.

Számos ország érintett, nagyok és kisebbek is

Az írás a francia felsőoktatás mellett a lett egyetemeket is például hozza, amelyek úgy döntöttek, hogy a tanulási folyamatot „felpörgetik”, és a lehető legtöbb előadást, labor-órát és kutatási tevékenységet zsúfolnak be ebbe az időszakba. 

A fentieken túl ugyanakkor más európai példák is egyértelműen azt mutatják, hogy a helyzet hamarosan igen drámaivá válhat – írták december második hetében. 

A sorba beleillik Szlovákia legnagyobb egyeteme, a Comenius University is, amely nemrég közölte, hogy az energiaár-korlátozással kapcsolatos állami iránymutatás hiányában 2023-ban nem biztos, hogy fel tudja kapcsolni a villanyt, mivel nem is kapott ajánlatot a helyi energiaszolgáltatóktól.

Rövid távon az állami fenntartóknak el kell tehát ismerniük: az egyetemeket példátlan pénzügyi nehézségek sújtják a gáz- és villanyárak növekedése okán.

A franciák már hatalmas segélyalapot is létrehoztak

A portál

Európa számos országában lát szükségesnek finanszírozást, akár átmeneti segélyprogramok révén is,

mint amilyeneket az említett Franciaországban vagy több német államban is bejelentettek.

Franciaországban ugyanis nem kevesebb mint 275 millió eurós (közel 112 milliárd forintos) segélyalapot jelentettek be néhány hete, ami a várakozások szerint 2023-ban enyhítheti majd az ország egyetemeinek drámai helyzetét.

E kiegészítő források és más hasonló megoldások azonban csak részben fedezhetik a növekvő költségeket, amint arra az osztrák egyetemek képviselői októberben rámutattak. Miután az osztrák kormány bejelentette, hogy a következő két évre 500 millió euróval (200 milliárd forinttal) többet biztosítanak a felsőoktatás megnövekedett energia költségeire.

Nem csak a személyes találkozók hiányozhatnak majd

Az európai államok határozott fellépése, továbbá hathatós és egyúttal tartós pénzügyi támogatása kiemelkedően fontos az egyetemi közösségek védelme érdekében. Hiszen a járvány megmutatta, hogy működhet ugyan online is valamelyest számos oktatási intézmény, de – a személyes találkozások hiányán túlmenően – a laborok és a könyvtárak zárva tartása végső soron Európa egészének hátrányt jelent. Főként azért, mert így a külföldi diákok szemében csökkenhet a kontinens vonzereje.

Az ilyen kockázatok mérséklése érdekében a Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD) a jelenlegi téli szemeszterben a nemzetközi hallgatók számára a tantermi oktatás fontosságát hangsúlyozta, és üdvözölte, hogy a német felsőoktatási intézmények gázhiány esetén védett státuszt kapnak, azaz kedvezményesen jutnak energiához.

Az olyan drasztikus intézkedések, mint az egyetemek teljes vagy részleges bezárása ugyanis meglehetősen rossz hatással lennének a diákok tanulási moráljára, társadalmi beilleszkedésére és jólétére. 

Európai akció a fűtött egyetemekért

Az Európai Diákszövetség (European Students’ Union) nemrég indította el az Education is freezing (az Oktatás megfagy) kampányt, hogy felhívja a figyelmet a jelenlegi inflációs és energiaválság által súlyosbított diákszegénységre.

Nyilvánvalóan az egyetemi megszorítások mellett mind az országon belüli vagy akár nemzetközileg mobilis diákok megélhetési költségei is jelentősen drágulnak – elsősorban a kollégiumi, albérleti költségek. 

Ismert, hogy Európa-szerte az egyetemek finanszírozása egyre inkább pályázati, projektalapú programokból történik. A többletköltségek fedezése alapvető fontosságú, de ez az új projektekre szánt források csökkentésének rovására mehet. Ez történt például a közelmúltban az Osztrák Tudományos Alap esetében.

Továbbá a nemzeti finanszírozóknak Európa-szerte felül kell vizsgálniuk mind a finanszírozási prioritásokat, mind a támogatások nagyságát, hogy nemzetközi szinten versenyképesek maradjanak. Azaz ma, az energiaválságra adott államonként eltérő válaszok hosszabb távon további egyenlőtlenségeket okozhatnak az Európai Oktatási Térségben és az Európai Kutatási Térségben (European Education Area, European Research Area).

Az Erasmus+ ösztöndíjak is emelkednek a megélhetési költségek növekedése miatt

Fontos tervezet is született mindemellett: a hallgatók 2023-as pénzügyi gondjainak kezelése érdekében

jövőre az Erasmus+ keretében a mobilitási ösztöndíjak arányának körülbelül 12 százalékos emelését tervezik.

Az intézményi átalányösszegek azonban változatlan szinten maradnak – így hát a szakértők szerint további erőfeszítésekre van szükség a különböző típusú nemzetközi felsőoktatási együttműködések támogatására.

Az átalányösszegek fokozott alkalmazása a következő Horizont Európa munkaprogramban szintén a kedvezményezettekre nehezedő növekvő költségnyomást eredményezhet.

A válság mindeközben a szabályozási keretek hiányosságaira is rávilágít, amelyek gyakran korlátozzák az egyetemek azon képességét, hogy megoldják strukturális problémáikat. Számos európai országban az egyetemek nem rendelkeznek teljes tulajdonjoggal vagy ellenőrzéssel létesítményeik felett. Nagy kérdés, hogy a közös beszerzésekkel és a megosztott szolgáltatásokkal képesek-e optimalizálni valamelyest a költségeiket.

Az energiaválság tehát, a járvány okán, három éven belül immár másodszor teszi próbára az egyetemek ellenálló képességét.

Az európai egyetemek – érdekes módon – mindeközben kulcsszerepet játszanak az ilyen válságok okainak megértésében, és a kutatás, az innováció és az oktatás révén a megoldások megtalálásában. Ezért kulcsfontosságú, hogy továbbra is támogatást kapjanak Európa-szerte – állapítják meg a tanulmány írói.


 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nehidd El
2022. december 21. 11:42
Óriási siker ez is, a szankciók működnek! Ha bezárják az összes energiapazarló egyetemet, végre szépen kizöldül Európa! Hogyan is szokták mondani a sötétzöld barátaink? Okos rezsicsökkentés, ugye? A felszabaduló pénzt zöld ágazatokba lehet fektetni, mondjuk képzett fiatalok híján főleg favágó, arató és gyapotszedő munkakörbe, sikeresen építjük le az energiaintenzív iparunkat, ez lesz az okos, fenntartható versenyképesség programja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!