Nem meglepő: nőttek a fogyasztói árak, a tojás viszi a prímet

12 hónap alatt, 2021 októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%), a száraztészta (58,6%), a margarin (58,0%), a péksütemények (54,7%) és az édesipari lisztesáru (53,4%) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8%) és az étolaj (4,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben - írja a Központi Statisztikai Hivatal.

A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül 

A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe - derül ki a KSH elemzéséből.

2022 szeptemberéhez viszonyítva már kisebb a növekedés, a fogyasztói árak átlagosan 2,0 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 24,1, az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult. A háztartási fogyóanyagok 5,1, a mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2 százalékkal  kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.

Az élelmiszer és az energia dobja meg

Az infláció októberben várakozásaimnak megfelelően alakult, éves alapon 21,1, míg havi alapon 2,0 százalékot tett ki. Az inflációs nyomás tehát a gazdaságban nem enyhül, bár ez három tényező miatt előre várható is volt. Az októberi árnövekedés elsősorban az idei rekordgyenge termésnek, a forint jelentős gyengülésének és az ekkor kezdődő gázévnek köszönhető, amelynek eredményeként sok cég e hónaptól fizet a korábbinál jóval magasabb gázárat.

A termékcsoport áremelkedése a pénzromlás több mint feléért felelős. Havi alapon is kiemelkedő a tojás 24,1 százalékos árnövekedése, míg éves alapon ezen kívül a kenyér 81,4 százalékos drágulását érdemes kiemelni. Nagyon jelentős tehát az alapvető élelmiszerek drágulása, így az árstop várható kiterjesztése nem is meglepő. A magas élelmiszerár-emelkedés miatt a nyugdíjasok fogyasztói kosarának drágulása még az átlagosnál is nagyobb, 23,6 százalék, azaz még szükség lesz további pótlólagos nyugdíjemelésekre – értékel Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint jelentős, 64,4 százalékos a háztartási energia árnövekedése is, amely a hatósági energiaárak augusztusi módosításával magyarázható, azaz az átlagfogyasztás feletti magasabb ár bevezetésével. Jó hír, hogy

Bár nem elhanyagolható, de nem is jelentéktelen a szolgáltatások áremelkedése, amely októberben 8,3 százalékot tett ki. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások talán a legérzékenyebbek a bérek növekedésére, elmondható, hogy az inflációt első-, másod és harmadsorban sem a bérdinamika okozza, bár nyilván egy kis szerepe van benne, de ár-bér spirálról nem beszélhetünk, ami egy kis, nyitott gazdaságban nem is meglepő. Ez egyben azt is jelenti, hogy az infláció megfékezésének eszközét nem a bérek letörésében kell látni, itt az energiaárak normalizálódása és a forint erősödése segíthet a legtöbbet. Regős Gábor szerint ugyanakkor

bár további erősödésre is van még tér. Szintén pozitívum, hogy bár az energiaárak továbbra is brutálisan magasak, a korábbi szintjükhöz képest csökkentek. Ennek megfelelően bár az éves alapú infláció a következő hónapokban még gyorsulni fog, a havi infláció már mérséklődhet. Ugyanakkor a mai adatok azt is mutatják, hogy a jegybank nem dőlhet hátra, további szigorításokra van szükség, amely elsősorban a likviditás szűkítésével valósulhat meg.

A háború felülírta a kilátásokat

– A várakozásokat meghaladó mértékben, 21,1 százalékra ugrott az infláció októberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3 százalékra ugrott. A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14 százalékos, valamint a jövő évi 13,6 százalékos várakozásunkat – húzza alá Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője úgy látja,

amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.     

Mindenkinek fáj a drága energia

–  A többszörösére ugró gáz- és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz – véli Suppan Gergely. A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az

Az év végéig 23 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk – tette hozzá.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.

– Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70 százalékkal ugrottak meg, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon.

– húzza alá Suppan Gergely. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek. 

Drágulnak az élelmiszerek

– Egy év alatt az élelmiszerek árai 40 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak októberben 25,8 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 45,3, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 46,5 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 32,3 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 30,5 százalékkal emelkedtek – mutat rá az elemzési vezető.

Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 47,3 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 és 2,8 százalékos ESL tej ára). Az étolaj ára 4,4, a liszté 16 százalékkal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 11,8 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 74,7, az egyéb tejtermékek 75,4, a vaj, vajkrémek árai 71,6 százalékkal emelkedtek. A tojás ára 87,9, a margariné 58, a sertészsíré 73,9 százalékkal emelkedett. Októberben a kenyér 81,4, a péksütemények 54,7, a száraztészta  58,6, az édesipari lisztesáruk 53,4 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 24,6 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 28,2, az éttermi étkezésé 27,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,8, ezen belül a dohányáruké 9,6, a szeszes italoké 17,7 százalékkal emelkedett. 

– A ruházkodási termékek árai 7,6 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14,9 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 22,5 százalékos emelkedése miatt, (amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz). Emellett

(a szobabútorok 19,1, a konyhabútorok 19,7 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 15 százalékkal nőttek a használtautó árak is – mutat rá Suppan Gergely.

A háztartási energiaárak 64,4 százalékkal nőttek, a vezetékes gáz 121, az áram 28,6, a palackos gáz 51,1, a tűzifa 57,7 százalékos drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 11,1 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt 1,4 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak plafonja miatt (míg a benzin piaci ára ennél 45, a gázolajé 64 százalékkal magasabb). A kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,4, valamint az állateledeleké 46,9 százalékra. Érdemben, 26-29 százalékkal drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. Enyhén, 8,3 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül a nyári szezont követően 11,8 százalékra lassult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme.

– Az albérleti piac magára találása miatt 13,1 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,8 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 21,1, a járműjavításé, a sport és múzeumi belépőké pedig 19,4 százalék volt – zárja elemzését a szakértő.