A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb epizódjában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető gyakorlati tanácsokkal és szempontokkal segítenek annak megítélésében, hogy egy bank fenntarthatósági vállalásai hitelesnek tekinthetők-e.
Ahogyan vásárlási döntéseinkkel, úgy bankválasztásunkkal is tehetünk a klímaváltozás ellen. A pénzintézeteknek hatalmas a felelőssége a fenntartható gazdaság megvalósításában. A fosszilis energiaforrásokon alapuló és nagy karbonkibocsátású iparágak, az olajcégek finanszírozása évtizedekkel vetheti vissza a klímaváltozás elleni harcot, amelyben az előrejelzések szerint már így is minden pillanat számít. Ugyanakkor a bankok ügyfelei sem tehetetlenek.
Hiába a hangzatos környezetvédelmi vállalások, a gyakorlatban a bankok többsége még mindig csak marketing lehetőségnek tekinti a klímaváltozást. A legnagyobb törekvésük, hogy zöldebbnek tűnjenek, de arra, hogy valóban zöldek legyenek nincsenek konkrét intézkedések. A friss adatok pedig azt mutatják, hogy a zöldként ünnepelt bankoknál is szárnyal a greenwashing. A Zöld Pénzügyi percek legutóbbi adása éppen egy olyan, csalódáskeltő kezdeményezést mutatott be, amely a zöldülés marketingígéretével nemzetközi szinten írja jóvá a fenntarthatósági intézkedések további halogatását.
Nehéz értelmezni egy bank klímavállalásai kapcsán, hogy mi számít nagy eredménynek és mi nem, illetve hogy milyen a tudatos, koherens stratégia.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
