Az Aramco szaúdi energiaipari óriásvállalat közölte, hogy profitja közel megduplázódott a tavalyi évhez képest. A majdnem teljes egészében állami tulajdonban lévő cégnél a kereslet az egekbe szökött.
Szaúd-Arábia nemzeti olajtermelője bejelentette, hogy az év második negyedévében közel 90 százalékkal nőtt a profitja.
Az emelkedés hátterében az áll, hogy az üzemanyagárak világszerte az egekbe szöktek az orosz-ukrán háború okozta instabilitás és a pandémiát követő keresletnövekedés miatt.
Az Aramco idén április és június között 48,4 milliárd dollár nyereséget realizált, szemben a tavalyi 25,5 milliárd dollárral. A vállalat az első három hónapban is kimagaslóan nagy nyereséget ért el:
Az Aramco – a királyság fő bevételi forrása – az év elején ideiglenesen megelőzte az Apple-t, mint a világ legértékesebb vállalata. Jelenleg a második helyen áll a listán.
2022 első félévének a nyeresége közel 88 milliárd dollár, ami nagyot lendített Szaúd-Arábián. A gazdaság diverzifikálására tett évek óta tartó erőfeszítések ellenére Szaúd-Arábia bevételei még mindig nagymértékben az olaj- és gázértékesítésre támaszkodnak.
Amin Nasszer, az Aramco elnöke szerint az eredmények „a termékeink iránti növekvő keresletet” tükrözik, és azt jósolta, hogy a tendencia folytatódni fog.
„Bár a világpiaci volatilitás és a gazdasági bizonytalanság továbbra is fennáll, az idei év első felében történt események alátámasztják azt a nézetünket, hogy az iparágunkba történő folyamatos beruházások elengedhetetlenek: mind a piacok megfelelő ellátásának biztosítása, mind a rendezett energetikai átmenet elősegítése érdekében” - mondta Nasser.
„Valójában arra számítunk, hogy az olajkereslet az évtized hátralévő részében tovább fog növekedni, a rövid távú globális előrejelzésekben szereplő, csökkentésre irányuló gazdasági nyomás ellenére”.
Az olajárak a júniusi csúcshoz képest hordónként több mint 30 dollárral csökkentek, de továbbra is közel 100 dollár körül mozognak.
A nyugati vezetők, köztük
Joe Biden amerikai elnök nyomása ellenére az olajtermelő országokat tömörítő OPEC-csoport csak fokozatosan emelte a kitermelést.
Ugyanez igaz a nem OPEC-termelőkre is, élükön Oroszországgal.
Szaúd-Arábia jelenleg körülbelül napi 10 millió hordót termel, az ország trónörököse a múlt hónapban azt mondta, hogy a maximális termelési kapacitás 13 millió hordó. Sajnos ez a növekmény nem az ország szegényeinek felzárkózását támogatja majd, hanem az amúgy is tehetősek vagyonát gyarapítja, ezzel tovább növelve a globális egyenlőtlenséget.
A nyersolaj legfőbb vásárlója Kína (24,7 milliárd dollár 2020-ban), amelyet Japán (15,1 milliárd dollár), Dél-Korea (12,8 milliárd dollár), India (11,8 milliárd dollár) és az Egyesült Államok (6,6 milliárd dollár) követ.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Az izraeli háború kitörése óta a globális olajpiacot semmi nem zavarja össze. A lehetséges forgatókönyvek közül egy Izrael–Irán konfliktus jósolta a legnagyobb káoszt, de úgy tűnik, a nyugalmából ez sem zökkentette ki a kereskedelmet.
A kialakult feszültség hordónként száz dollárra vagy annál is magasabbra repítheti az olajárat.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Eljön-e az elektromos autók kora? Kik nyerészkednek a háborús szankciókon? Mit tanácsol a magyar gazdaságpolitikának? Egyebek közt ezekről kérdeztük a Mol elnök-vezérigazgatóját. Interjúnk.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
