Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A Tax Foundation október végén publikált jelentése szerint Magyarország a 13. helyet foglalja el a nemzeti adózási rendszerek versenyképességi rangsorában, megelőzve Németországot, Finnországot, az USA-t vagy Kanadát.
A jó adórendszer semleges és segíti a versenyképességet
Az adózási versenyképességi index (ITCI) célja annak mérése, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben szolgálja a versenyképességet és a semlegességet – írja az alapítvány elemzése.
A jó adópolitikának alacsonyan kell tartania a (marginális) adókulcsokat, mert ma a vállalatok bármelyik országba könnyen áthelyezhetik tevékenységüket aszerint, hogy hol találják a legalacsonyabb adókat. A magas adók így elriasztják a befektetőket, emiatt pedig gazdasági stagnálást is okozhatnak. Sőt, a magas adóterhek adóelkerüléshez is vezethetnek – fogalmaz a Tax Foundation.
A szervezet hivatkozik az OECD-re, amely szerint a vállalati adók tartják vissza a gazdasági növekedést a legnagyobb mértékben, miközben a személyi jövedelemadók és a fogyasztási adók már kevésbé károsak. Az ingatlanokra kivethető adó árt a legkevésbé és okozza a legkevesebb torzítást a gazdasági szereplők viselkedésében, mert az ingatlant nem lehet külföldre menekíteni. Hozzá kell tenni, hogy a rangsor semmiképp sem az életszínvonalat vagy a társadalom egészének jólétét méri.
A intézet szerint a fenti elveket figyelembe vevő semleges és kompetitív adópolitika fentartható és stabil gazdasági növekedéshez vezet, ami a kormányoknak pedig jelentős adóbevételeket is biztosít.
Az elemzés több mint 40 adózási indikátort vesz figyelembe, amelyek nem csak az adók szintjét, hanem azok struktúráját is értékeli. Vizsgálja a vállalati adókat, az egyéni jövedelemadókat, a fogyasztási adókat, az ingatlanadókat és a külföldön szerzett profitok adózását is.
Magyarország javított
Az alábbi táblázatban az országok neve mellett a helyezésüket, a pontszámukat, majd az egyes adótípusok tekintetében elért helyezéseiket láthatjuk.
A leggyengébb helyezést a hazai fogyasztási adókban érte el Magyarország, míg az SZJA-ban és az ingatlanadókban 15. illetve 26. helyen állunk.
A táblázatban nem látszik, hogy Magyarországon található a legkisebb, kilenc százalékos vállalati adókulcs az OECD országok között (az átlag 23,9 százalék). Hazánk a 27 százalékos áfának köszönheti, hogy e kategóriában nem kapaszkodott fel az élvonalba. A legalacsonyabb fogyasztási adó az USA-ban található, 7,4 százalékos értékkel.
A felmérés nem „díjazza” a pénzügyi tranzakciós adókat (gyakorlatilag a banki szolgáltatásokra kivetett áfát) sem. Az OECD országok közül 13-ban találhatunk ilyen adót, köztük Magyarországon is.
Érdemes hozzátenni, hogy a korábbi évhez képest
Nem véletlen, hogy a Wirtschaftswoche című lap korábbi elemzése szerint a hazai gazdasági élet szereplői rendkívül elégedettek a gazdasági helyzettel, jelentős profitokat termelnek, így a német cégek ismét a jelenlegi magyar kormányra szavaznának.
A rendkívül kedvező vállalati környezet hozzájárulhatott ahhoz is, hogy minden elemzőt meglepjen a harmadik negyedéves magyar GDP-növekedési adat.
Új-Zéland egy helyet rontva a harmadik, a második hely pedig Lettországé. A visegrádi országok közül Lengyelország rendelkezik a legkevésbé versenyképes adórendszerrel, Olaszországgal és Franciaországgal együtt.
Franciaország pedig immár az ötödik évben kapja a legkevésbé versenyképes adórendszer díját az OECD országok között a magas vállalati (34,4 százalék) és tulajdont terhelő adói miatt.
A teljes jelentés itt található.