Megszülték a migrációs paktumot, a magyar kormány nem örül

Nyolc évnyi migrációs nyomás és hosszú hónapok reszelgetése után előzetes megegyezésre jutottak az Európai Parlament és a tagállamok migrációs kérdésben, amit áttörésként értelmez az Euractiv elemzése – a szerdai döntés értelmében sokan úgy kommunikálták, hogy valamiféle kompromisszum jött létre a tagállami szuverenitás és az EP emberi jogok maximális előtérbe helyezése között.

Az egyezménnyel ezzel együtt sokan nem elégedettek, a jogvédők szerint „gyermekek és családok bebörtönzéséhez” vezet majd a szigorítás, hazánk kormánya éppen ellenkezőleg, az elosztási kvóták miatt tartja elfogadhatatlannak a paktumot, s ennek hangot is adott.

A paktum tartalmaz újdonságokat.

Például megkönnyíti azoknak a kiutasítását, akik menedékkérelmét negatívan bírálták el; illetve gyorsított eljárásban lehet dönteni azokról, akik elméletileg biztonságos országokból érkeznek, mint India, Törökország vagy Tunézia. Ursula von der Leyen mindenesetre ünnepelte a paktumot, mondván, immár az európaiak dönthetnek arról, ki jöhet ide.

Ami kimaradt: az érkezők felkutatására és kimentésére irányuló erőfeszítések szabályozása a tengeren, a nem EU-s harmadik országokkal való egyezmények, a tartózkodási, munkavállalási és vízumengedélyek.

A legfontosabb öt pont (ennyi jött össze a tízből) mindenesetre a következő:

elvileg a tagállamok dönthetnének, hogy menedékkérőket vesznek át vagy fizetnek (ez a magyar kormány által élesen bírált szolidaritási rész);

kezelik a válsághelyzeteket és a migránsok, valamint menedékkérők felhasználását (például belpolitikai zavarkeltésre más államok részéről)

felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását

bevezetik az úgynevezett határeljárásokat azoknak, akik olyan országokból érkeznek, ahonnan a kérelmek legfeljebb 20 százalékát szokás pozitívan elbírálni, akik biztonsági kockázatnak minősülnek, és azoknak, akik félrevezették a hatóságokat

kötelező biztonsági és egészségügyi vizsgálatokat végeznek el azokon, akik nem szabályosan, határátkelőknél lépnek be az EU területére – egyébként az újonnan érkezőket átvilágítják, biometrikus adataikat begyűjtik; beleértve a rasszprofilozást is; ezt egy Eurodac nevű, közös adatbázisban tárolják majd, hozzáférhető módon.

Mindebből a szolidaritási mechanizmus a legérdekesebb magyar szempontból. 

E tekintetben az Euractiv szerint az új szabályozás elméletileg lehetőséget ad sokféleképpen hozzájárulni a közös erőfeszítésekhez, akár családegyesítéssel, akár pénzügyi hozzájárulással, de elméletileg még fal- és kerítésépítés is a repertoár részét képezi; a szöveg azt sugallja, hogy mindenki azzal járul hozzá a védelemhez és a befogadáshoz, amivel jólesik neki.

Azonban több bökkenő van itt: az egyik, hogy a megállapodás szerint nem lehet visszaküldeni az első belépési országába a menedékkérőt, ha az nem tudja fogadni túlterheltség vagy egyéb okok miatt; emellett ha válsághelyzet alakul ki (vagyis teljesen földbe döngöli egy ország menekültellátását az érkezők hatalmas tömege), az áthelyezésekről, a pénzügyi hozzájárulásokról és az alternatív szolidaritási intézkedésekről az Európai Bizottság javaslata alapján döntenének a tagállamok között, s a válságba került tagállam is kérheti, hogy áthelyezésekkel segítsék.

Magyarán a Bizottság döntene az áthelyezésekről, ilyenformán pedig ez

A formális egyezséget azonban még ratifikálni kell, mind az EP-ben, mind a tagállamok részéről; utóbbinál Magyarország minden bizonnyal szembeszáll a javaslattal.

***

Nyitókép: a „röszkei csata” Ahmed H-val, forrás: Police.hu