Peking szerint el kell kerülni a térség blokkosodását és ideológia megosztását, Szöul és Tokió bólogat.
Négy év óta először találkozott a múlt hét végén találkozott egymással Kína, Japán és Dél-Korea külügyminisztere, (Vang Ji, Joko Kamikawa, Park Jin). A találkozó megágyazott annak, hogy Hszi Csin-ping „a közeljövőben” találkozzon Fumio Kishida japán és Yoon Suk Yeol dél-koreai miniszterelnökkel. A három ország a világ GDP-jének mintegy egy negyedét adja, tehát nem lebecsülendő a fontossága annak, hogyan alakulnak a háromoldalú kapcsolatok Peking, Szöul és Tokió között.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elektromos átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagokat már nemcsak a szárazföldön bányásszák, megkezdődött az óceánok mélyének kiaknázása is. A globális erőforrásversenyben az óceán feneke válik a következő színtérré – és minden jel arra mutat, hogy Kína fogja uralni azt is.
A három ország kapcsolata meglehetősen ambivalens: egyrészről a gazdaságilag mindhárom ország egymásra van utalva, már csak azért is, mert szomszédok, ugyanakkor ez a közelség a történelem során számos alkalommal okozott konfliktusokat közöttük. Máig árnyékot vet a kapcsolatokra Japán második világháborús szerepvállalása, valamint a huszadik század első felében végbement japán gyarmatosítás. A legutóbbi időben pedig
külső hatalmak megjelenése akadályozza az együttműködést,
utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy Dél-Korea és Japán az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese, Kína pedig Észak-Korea támogatója, amely természetesen nem kevés ellentétet szül az országok között.
Ugyanakkor Hszi Csin-ping és Joe Biden legutóbbi találkozója is azt mutatja, hogy már Washington is inkább javítaná a kapcsolatot Kínával, ez pedig lehetőséget biztosíthat Japán és Dél-Korea számára is, hogy normalizálják sajátjukat Pekinggel. Bár a kínai-amerikai kapcsolatok enyhülése részben ösztönözte Japán és Dél-Korea hajlandóságát arra, hogy Kína felé közeledjen, kínai szakértők úgy vélik, hogy a szorosabb kínai-japán-dél-koreai háromoldalú kapcsolat nem fogja boldoggá tenni az Egyesült Államokat. Washingtont több ország is azzal vádolja, hogy a NATO mintájára katonai blokkot akar létrehozni Ázsiában, valamint kiterjesztené a NATO katonai jelenlétét a térségre.
Vang Ji a találkozót követően elmondta, Vang megjegyezte, hogy a Koreai-félszigeten fennálló feszültség egyik félnek sem érdeke. „Sürgető feladat a helyzet kezelése, a párbeszéd újraindításához szükséges feltételek megteremtése” – fogalmazott. Elmondta, hogy mindkét ország profitálhat a pozitív kapcsolatból, míg mindkét fél szenvedni fog, ha a kapcsolatok romlanak. Vang azt mondta Kamikawának, hogy
mindegyik félnek tiszteletben kell tartania egymás jogos aggodalmait.
Japánnak tiszteletben kell tartania a tajvani kérdéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, szigorúan be kell tartania az „egy Kína” elvét, és tartózkodnia kell a Kína belügyeibe való beavatkozástól. Megjegyezte, hogy Kína ellenzi Japán felelőtlen intézkedését, miszerint a fukusimai nukleáris sugárszennyezett víz óceánba bocsátja.
Ezt is ajánljuk a témában
Összekötő irodát nyit a NATO Japánban, miközben az Egyesült Államok tovább szervezi szövetségeseit a Kína körüli térségben. Horváth Leventét, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdeztük a fejleményekről.
A kínai külügyminiszter szerint a három országnak
ellen kell állnia az ideológiai határok meghúzásának és a regionális blokkok kialakulásának,
és ragaszkodnia kell a nézeteltérések és viták párbeszéddel és békés eszközökkel történő megoldásához. Végső soron Kína, Japán és Dél-Korea „olyan szomszédok, akiket nem lehet elmozdítani” – mondta Vang. Arra is figyelmeztetett, hogy helytelen a gazdasági eszközök „fegyverként” való felhasználása.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga beleszólnia a három ország egymás közötti kapcsolatába. Kína szerint a washingtoni vezetés arra törekszik, hogy Japánt és Dél-Koreát Kína megfékezésére használja fel, és megpróbálja meghiúsítani a háromoldalú együttműködést. Kína szerint azonban
a történelem megmutatta, hogy milyen következményekkel jár, ha regionális kérdéseket külső hatalmak bevonásával akarnak megoldani.
Ezért Dél-Koreának és Japánnak is arra kell törekednie, hogy megerősítse stratégiai autonómiáját.
Ezt is ajánljuk a témában
A kínai vezetők megszólalásaiban régóta megfigyelhető egy új világrend iránti igény megfogalmazása.
***
Nyitókép: Ahn Young-joon / POOL / AFP
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A közösségi oldal szerint „170 millió amerikai szólásszabadságát taposhatják el”.
Magyarország már elindult az elektromos átállás felé.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
