Mint arról lapunk is beszámolt, vasárnap lezajlott a szövetségi parlamenti választás Svájcban, amin ismét és tovább erősödve nyert a Svájci Néppárt (SVP).
A régi, tradicionális pártokhoz képest később felemelkedő SVP egykor a rendszerkritikus, populista kívülálló szerepét játszotta, de
már 1999 óta ők nyerik a négyévente tartott szövetségi parlamenti választásokat,
így negyed évszázada Svájc vezető politikai erejét jelentik.
Igaz, Svájcban ennek korlátozottan van jelentősége. Mint ismert, Svájc a közvetlen demokrácia, a népszavazások és a rendkívül erős helyi önkormányzatok országa, ahol mind a településeknek, mind a kantonoknak nagy autonómiájuk van, és minden szinten rendszeresen tartanak népszavazásokat a polgárokat érintő legfontosabb döntésekben.
Ennek megfelelően Svájcban a szövetségi parlamentnek korlátozottabb a szerepköre. Ahogy a szövetségi kormánynak is. Minden más demokratikus országtól eltérően
Svájc kormányzatában, a Szövetségi Tanácsban mindig minden nagyobb párt részt vesz.
Jelenleg a Svájci Néppárt, a szocdemek, a liberálisok és a Centrum párt adja a héttagú kormányzat tagjait, amelynek vezetője évente cserélődik: 2023-ban aktuálisan Alain Berset szocdem politikus a kormánytanács elnöke.
A szövetségi választások mégis jól mutatják az alpesi ország közhangulatának változását. A régóta vezető Svájci Néppárt a vasárnapi voksoláson 28,55 százalékra tudta növelni támogatottságát, így kilenccel több képviselőt tud küldeni a szövetségi törvényhozásba. A szocdemek kettővel, a Centrum párt eggyel tudta növelni képviselői számát. A liberálisok eggyel, a zöldek öttel, a zöld liberálisok pedig hat képviselővel kevesebbet tudnak az új parlamentbe delegálni.
A kampány során egyértelmű volt, mely témák érdeklik a svájci választókat:
a bevándorlási helyzet, a növekedő rezsiköltségek és a klíma kérdései.
A Svájci Néppárt össze is kötötte ezeket a kérdéseket egymással. A kampány során azzal érveltek, hogy a folyamatosan és gyorsan növekedő népességű Svájc – jelenleg 8,8 millióan élnek az országban – lakosságszámát 2050-re 10 milliós létszámnál fagyasszák be, és többek között a klíma védelmét hozták fel érvként erre.