Állják a sarat a magyar cserkészek – kaotikus lett a koreai világtalálkozó

Jelenleg is zajlik Dél-Koreában a 25. cserkész-világtalálkozó. Ahogy arról mi is beszámoltunk, 

 a 43 ezer cserkész részvételével rendezett dzsemborin. Ez az esemény a cserkészek számára olyan, mint az olimpia: általában gondos válogatás és többéves felkészülés után vesznek rajta részt a különböző országok küldöttségei, hogy megmutathassák saját hazájuk és cserkészetük értékeit, karakterét.

A magyar kontingens egy autentikus hazai ételeket kínáló csárdával és egy óriás Rubik-kockával is készült, ami nemzetközi színtéren is kiemelkedő színvonalú megjelenést jelent. A kiemelkedő magyar szervezés ellenére nem várt nehézségekkel kell szembenéznie a Koreába kiutazott cserkészeknek.

Az utóbbi napokban 35-40 fok körüli hőhullám söpört végig a világtáboron, aminek következtében több százan szorulnak egészségügyi ellátásra.

a fejetlenség, a koreai rendezők felkészületlensége, ami a kritikussá váló körülmények között mutatkozott meg. A kialakult vészhelyzet miatt a szöuli kormány is beavatkozott, egészségügyi személyzetet, plusz vízkészleteket és munkaerőt küldött a táborhelyre, és nagy erőkkel igyekeznek konszolidálni a táborlakók életét.

Mindezek ellenére a 158 részt vevő országból a legnépesebb küldöttséget delegáló angliai kontingens úgy határozott, kivonja a táborhelyről 4500 fős csapatát, és szállodákban helyezi el cserkészeit. Értesüléseink szerint hasonló akcióra készülnek az amerikai cserkészek is.

És mi a helyzet a magyar csapattal? Ahogy Tóth Márton, a Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, 

Ahogy kifejtette, a nehézségekre azért reagált eltérően az angol és a magyar kontingens, mert 

„Míg a magyar csapat tagjai másfél éves, intenzív felkészülésen vannak túl, amit egy komplex válogató hétvége előzött meg, addig például a britek esetében nincs szabályozva ily módon a részvétel. Aki kifizeti magának a repjegyet, mehet. Nem mellesleg, a táborozási kultúrában is jelentős eltérések mutatkoznak. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a közép-európai szövetségekre a mai napig jellemző a természetközeliség, a félnomád és nomád táborok szervezése, de ezek az értékek számos más szövetségben mára megkoptak, átalakultak, ami sajnos ilyen éles helyzetekben látszik meg igazán.”

Arra a kérdésre is válaszolt, hogy vajon a magyar csapat is elhagyja-e a helyszínt: 

„Valószínűleg további kontingensek is elhagyhatják a tábort. Magyar részről ez nincs tervben.

akik pedig lelki támaszt tudnak nyújtani. Külön büszkeség, hogy a magyarok a csárdának köszönhetően teljesen el tudják látni magukat vészhelyzetben.”

A közép-európai és a nyugati cserkészszövetségek felkészültsége, táborozási kultúrája már évtizedek óta elágazott: e sorok írója is megtapasztalta, hogy 

 míg a magyar cserkészek továbbra is az erdőben, nomád körülmények között teremtik meg életfeltételeiket.

A magyar csapat vezetője, Bálint Patrik is optimistán nyilatkozott a kilátásokról, a magyar kontingens helytállásáról, ami Facebook-oldalukon napról napra követhető is.