Többpárti egyezmény megkötésétől tette függővé az első koncessziós autópálya megépítését a román kormányfő. 2016-ra kétszáz kilométernyi új szakasszal bővülne a sztráda.
Victor Ponta román miniszterelnök az ellenzékkel megkötendő többpárti egyezménytől tette függővé kedden azt, hogy kormánya megkösse a szerződést az első köz- és magánszféra partnerségben (PPP) megvalósítandó autópálya megépítéséről – közölte az MTI.
A közlekedési minisztériumban rendezett tanácskozáson kedden Ponta úgy vélekedett: „nincs értelme” elkezdeni az építkezést, ha azt nem támogatja minden politikai párt, és február 15-ig nem születik pártközi megállapodás arról, hogy legalább tíz évig nem változtatják meg a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervet (master plan).
Romániában a jobbközép ellenzék és Klaus Iohannis államfő több ízben bírálta a szociáldemokrata Ponta-kormányt, amiért a nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel összekötő dél-erdélyi pályát nem Nagyszeben mellett az Olt völgyén akarja átvezetni a Kárpátokon, amint az a transzeurópai közlekedési hálózatban (TEN-T) is szerepel, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén.
Az ellenzék szerint a Ponta-kormány azért halogatta az eredeti – uniós pénzekből is finanszírozható – Nagyszeben-Pitesti sztrádaszakasz megépítését, hogy a tranzitforgalmat a korábban elkészítendő Brassó-Comarnic fizetős autópálya felé terelje, és így segítse a befektetés megtérülését. Ezt Románia egyik legnagyobb exportőre, a Renault-csoporthoz tartozó Dacia is élesen bírálta, mert a Ponta-kormány politikája nyugati autópálya-kijárat nélkül hagyta a pitesti autógyárat.
Kormányra kerülésekor Ponta még azt hangoztatta, hogy visszavonul a politikából, ha mandátuma végéig – vagyis 2016-ig – nem készül el a fővárost Brassóval összekötő koncessziós sztráda. Miután Ponta elvesztette a novemberi elnökválasztást, kormánya ígéretet tett arra, hogy a Pitesti–Nagyszeben-útvonal megépítésére is a lehető legrövidebb időn belül meghirdeti a versenytárgyalást.
A román kormányfő keddi bejelentését egyes román hírtelevíziók elemzői úgy értelmezték, hogy Ponta gyakorlatilag kihátrált a Vinci–Strabag–Aktor-konzorciummal kötendő üzletből, és ennek felelősségét próbálja az ellenzékre hárítani.
Ioan Rus közlekedési miniszter szerint Románia – jelenleg 700 kilométeres – autópálya-hálózata idén 50, jövőre pedig 200 kilométernyi sztrádával bővül.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Gratulálok, Romániában vagyunk – hangzott el a diadalittas mondat egyikük szájából.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
Egy kutatás szerint még azokon a településeken is általános tendencia a visszaesés, ahol magyar a polgármester.
Ilyen egy baloldali messiás.
Magyar azzal lehetne „messiása” a kormányváltóknak, ha hozzátenne az eddigi ellenzéki szavazatokhoz, és nem megfelezné azokat.
