Az elmúlt évszázadok nagy természettudósait reneszánsz érdeklődés, kíváncsiság és nyitottság jellemezte – miattuk tudjuk a világegyetemről, amit tudunk. Ma a „hiperspecializáció” dívik, nem csoda, hogy egyetlen géniusz sem vállal felelősséget leleményének kulturális és politikai következményeiért.
2021. november 03. 13:54
p
3
0
1
Mentés
Nemrég lehetőségem nyílt hosszan beszélgetni a bolygó egyik legelismertebb tudósával. Szolgálatát és teljesítményét sokra tartom, ezért kilétét nem árulom el. Mert a beszélgetést, bár kifejezetten informatív volt, egyben ijesztőnek is találtam. Partnerem többször és kérlelhetetlenül kijelentette, hogy saját szűkebb tudományterületén kívül semmi sem érdekli, a „nagyképről” nem olvas, a többiek világát (kivált a társadalomtudományokat) alacsonyabb rendűnek találja, tágabb összefüggéseket nem is keres a munkásságához. Azt tapasztalom, hogy ez az attitűd napjaink szakértői osztályára – tisztelet a ritka kivételnek – általánosságban igaz. E heti könyvválasztásommal azt illusztrálom, mennyire nélkülözhetetlen volt egykor a reneszánsz érdeklődés a jelentős felfedezésekhez, s hogy milyen messzire keveredtünk a tudomány iparosodásának eredményeként a szó szoros értelmében vett szellemességtől.
Ugorjunk egy nagyot: a szivárvány, amit eső és fény együttállásakor látunk, nem létezik. Csak akkor érzékeljük, amikor egy adott nézőpontból tekintünk a légköri összetevőkre, ráadásul mindkét szemünk más szögből teszi ezt, így valójában két különböző szivárványt látunk, a mellettünk álló pedig egy harmadikat. Egyik változat sem létezik az adott elmén kívül.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
A zenész azokat küldené elsőként a frontra, akik kitalálják, hogy legyen háború.
p
0
4
32
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Karvaly
2021. november 11. 10:52
Igaza van. Szerintem is minél több területen tapasztalt valaki, annál könnyebben tud hasznos összefüggéseket találni a saját szakterületén - valószínűleg a arról lehet szó, hogy minden egyes tapasztalat egy adott mintát jelent, és egy új problémával találkozva az agy próbálja az ismert mintákat ráilleszteni az újra, emiatt a kreativitáshoz nem elég a szabadon csapongó agy, rengeteg ismeretanyag is kell hozzá.