Az innováció igénye ma mindenütt felmerül. Nem mint ideológia, nem mint politikai eszköz, hanem mint a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezője.
Mostantól kezdve rendszeresen fogok rövid jegyzeteket írni a tudományról, a felfedezésekről, a találmányokról és az innovációról. A témakör egyre fontosabb, a vele kapcsolatos elvárások, igények egyre nőnek. Megjelent a társadalom számára „releváns tudás” mint fontos tényező, és megjelent az innováció mint kulcskérdés. Nem véletlenül – a termékek értékét egyre inkább a szellemi hozzájárulás határozza meg. Megjelent az innovációhasznosítás, a szellemi tőke és a szellemi tulajdon mint gazdasági tényezők.
Az innováció mindig is az emberi fejlődés kulcsa volt: az előember a botot eszközként kezdte használni, az ősember kőből, majd bronzból készített nyílhegyet, később jött Gutenberg, megjelent a gőzmozdony, a számítógép – és persze az atombombáról se feledkezzünk meg. Mi teszi mégis most az innovációt olyan különlegesen fontossá, a társadalmi folyamatok talán fő mozgatóerejévé? Először vegyük sorra a tágabb értelemben vett innováció következményeit.
A „gyorsuló idő”, hiszen az innovációk egyre gyorsabb ütemben követik egymást. A középkorban egy cipész nagyapja is valószínűleg cipész volt, és fogadni lehetett volna rá, hogy még az unokái is azok lesznek. Egy foglalkozás száz évvel ezelőtt egy életre elég volt, ma már egy évtized a mérce. Ennek társadalmi szerepe szinte felfoghatatlan. A világ egy emberöltő múlva egészen mássá lesz.
Az emberiség innováció által kreált, globális, ma már egzisztenciális kérdései: gondoljunk a mesterséges intelligenciára és ránk gyakorolt hatására, a nemrég csupán Asimov és más sci-fi-írók által megálmodott, ma már hétköznapi robotokra, arra, hogy a világ a bombáinkkal percek alatt megsemmisíthető – vagy esetleg évtizedek alatt, lassú halállal elpusztítható a globális felmelegedés következtében. És az innováció azért is mozgatóerő, mert a tragikus következmények csupán újabb innovációk hosszú sorával kerülhetők majd el.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Minél viharosabb egy nép, egy ország környezete, annál innovatívabb lesz. Interjú.
A jövőben más okból választhatják az országot a bolygó legnagyobb vállalatai.
A humanoid gépek piaca és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése következtében hamar a robotok világában találhatjuk magunkat. 2035-re a 38 milliárd dollárt is elérheti a humanoidrobot-piac értéke, ami a korábbi becslés több mint hatszorosa.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
