Már nem csak a statisztikák, hanem a háztartások is azt mondják, hogy jobban élünk

2018. december 4. 10:05

Egyre több jövedelmet szereznek a magyarok a munkából és jelentősen növekednek a reáljövedelmeik is. A Központi Statisztikai Hivatal szerint pedig már nem csak a statisztikák javulnak, hanem a magyar háztartások is úgy nyilatkoznak, hogy érezhetően javul a jövedelmi helyzetük. Ráadásul rengeteg roma ember lépett be a munkapiacra 2016 és 2017 között. A KSH új elemzése arról, hogyan és mennyire élünk jól.

Jövedelmi helyzet

2017-ben a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 forintot tett ki, ami 8,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest – írja a KSH.

A háztartások jövedelmét bevételi forrás szerint három fő típusra oszthatjuk: munka-, társadalmi és egyéb jövedelemre. 2010 óta a háztartások összes jövedelmének egyre nagyobb hányada származik munkából, ami fontos feltétele a fenntartható életszínvonal-emelkedésnek. Míg 2010-ben a munkajövedelem aránya 65,3 százalékot tett ki, addig 2017-ben elérte a 72,0 százalékot, a társadalmi jövedelmek részaránya pedig 32,5-ről 26,4 százalékra csökkent – olvasható az elemzésben.

2017-ben az egy főre jutó bruttó munkajövedelem 12,4 százalékkal növekedett 2016-hoz képest és 1 millió 184 ezer forint volt. A munkajövedelem reálértéken 9,8 százalékkal emelkedett – teszi hozzá a KSH.

Nagyot csökkent a szegénység

A KSH szerint 2017-ben 578 ezer fővel kevesebbet érintett a társadalmi kirekesztődés kockázata, mint 2016-ban, ami a lakosság 19,6 százalékának, 1 millió 887 ezer embernek felel meg. A jövedelmi szegénységi arány 13,4-ről 12,8 százalékra, a súlyos anyagi depriváció 14,5-ről 10,2 százalékra mérséklődött. 398 ezer fő élt munkaszegény háztartásban, 70 ezerrel kevesebb, mint az előző évben.

2017-ben legkedvezőbb helyzetben Nyugat-Dunántúl lakossága volt, ahol a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának a népesség 12,5 százaléka volt kitéve, míg a legkedvezőtlenebb helyzetű Észak-Magyarországon minden harmadik személy bizonyult érintettnek. A megyei jogú városok lakosságának 14,7, az egyéb városokban a népesség 18,7, míg a községekében 26,5 százalékát érintette a szegénység kockázata 2017-ben – teszik hozzá.

Körükben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2017-ben 67,8 százalék volt, 7,8 százalékponttal alacsonyabb, mint 2016-ban, de arányuk még így is három és félszerese az országos átlagnak. A roma népesség legnagyobb hányadát továbbra is a súlyos anyagi depriváció érinti, közülük minden második ember anyagi nélkülözésben élt 2017-ben. A csökkenés ellenére a romák jövedelmi szegénységi kockázata háromszorosa volt az országos átlagnak – mutat rá a KSH.

Számottevő javulás következett be a munkaintenzitás mutatóban: 2016-ban még minden negyedik személy munkaszegény háztartásban élt, 2017-ben a romák 15,1 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban. Így tehát

egy év alatt tíz százalékponttal csökkent a roma háztartások körében az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya,

köszönhetően a segélyezési rendszer átalakításának és a munkaalapú társadalom gazdaságpolitikai modelljének.

A munkaintenzitás a 18 és 59 éves háztartástagok munkában eltöltött idejét méri. Azok a háztartások tartoznak a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé, amelyekben a munkaképes korú tagok a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával a kérdezést megelőző évben.

Országos szinten 2017-ben a teljes népesség 4,1 százaléka, 398 ezer fő élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, 70 ezerrel
kevesebben, mint 2016-ban – hangsúlyozza az elemzés, ez a hetvenezer fő pedig valószínűleg sikeresen lépett be a munkapiacra.

Nőtt a fogyasztás

2017-ben minden magyar jövedelmi csoport többet fogyasztott. Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás reálértéke 5,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A legnagyobb mértékben, 17,5 százalékkal a vendéglátás- és szálláshely szolgáltatás kiadásai emelkedtek, a legkevésbé pedig a lakásfenntartási és háztartásienergia-kiadások nőttek, 1,6 százalékkal – tudjuk meg az elemzésből.

Az anyagi depriváció bizonyos javaktól és szolgáltatásoktól való megfosztottságot jelent. Azokat, akik a meghatározott kilenc tételből legalább négyben érintettek, súlyosan depriváltaknak tekintjük. A televízió, a mosógép és a telefon gyakorlatilag már minden háztartásban megtalálható – derül ki a KSH ábrájából.

(A kilenc szempont: évi egyhetes üdülés hiánya, váratlan kiadások fedezetének hiánya, anyai okból nincs személygépkocsija, hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék, kétnaponta húsétel fogyasztásának hiánya, lakás megfelelő fűtésének hiánya, anyagi okból nincs telefonja, anyagi okból nincs mosógépe, anyagi okból nincs színes televíziója.)

Nem csak a statisztika mutatja, az emberek is érzik

A statisztikák szerint a több éve tartó kedvező folyamatok hatására immár a háztartások a saját bevallásuk szerint is jobban élnek. Az élettel való elégedettség átlagértéke az előző években nagyrészt állandónak számított, de a korábbi 6,1-ről idén 6,5-re nőtt. A háztartás anyagi helyzettel való elégedettsége 5,2-ről 5,5-re nőtt, a lakókörnyezettel való elégedettség átlagértéke 6,6-ról 7,1-re nőtt – mutat rá a KSH a korábbi évekhez képest megfigyelhető újdonságra.

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32530