Kovács Árpád: Akár 2023-ig is gyorsabban nőhet a magyar gazdaság az uniónál

2018. november 29. 19:19

A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió (EU) 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön Sopronban.

Kovács Árpád a 33. alkalommal megrendezett, kétnapos Soproni vámszakmai napok és üzletember találkozó első napján arra is kitért, hogy a gyorsabb növekedés nemcsak Magyarországra, hanem a visegrádi országok mindegyikére jellemző marad. A túlteljesítők között Magyarország inkább az alsó mezőnyben helyezkedik el – tette hozzá. 

A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják – fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése egyre inkább fékező hatást fog gyakorolni a következő időszakban erre a területre. 

Jól látszik az is, hogy a hazai járműgyártásban egyre jellemzőbb a modernizáció – mondta az elnök, majd hozzátette, ez abból is látszik, hogy míg a járműgyártás részaránya a GDP-ből 3,5 százalék, addig a foglalkoztatásból mindössze 2 százalék.

Az államháztartási egyenlegről szólva kedvezőnek nevezte a helyzetet.  

Beszélt arról is, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az uniós támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét. 

A pénzforgalmi egyenlegről azt mondta, hogy az év első hat hónapjában az adóbevételek 48, a kiadások pedig ötven százalékot értek el. Az év végére vonatkozóan konkrét számokat nem említve annyit mondott, hogy bíztatók a kilátások. 

Kovács Árpád szerint 2020-2022-től gazdasági válságra kell készülni, amelynek a hatásai azonban nem lesznek annyira durvák, mint a 2008-asé.

Több felkészülési lehetőség is van, hogy stabil maradjon az államháztartás és csökkenjen az adósságállomány. Hozzátette, a termelékenységet kell növelni annak érdekében, hogy  fenntartható legyen a felzárkózás a közepes jövedelmű országok közül. 

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat érintve elmondta, hogy a két ország között 2010-hez hasonlóan ma is 7-8 milliárd dollár a kereskedelmi forgalom. Tavaly a Kínába irányuló magyar export 2,7 milliárd dollár volt, amelynek kilencven százalékát multinacionális cégek bonyolították. A kínai tőkebefektetések értéke 2000 és 2017 között Magyarországon 2,1 milliárd euró volt.

Berényi János, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a szövetség támogatja a kormány keleti nyitás politikáját, ugyanakkor szorgalmazzák, hogy az adózási szakterületen kialakulthoz hasonló rendszer álljon fel a vámok tekintetében is.

Bakai Kristóf Péter, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Központi Irányítása vámszakmai szakfőigazgatója arról beszélt, hogy az EU nevében szedi a hatóság a vámokat, vagyis Magyarország a beszedett és a be nem szedett vámmal is felelősséggel tartozik az EU-nak. Amennyiben az európai költségvetési főigazgatóság úgy látja, hogy Magyarország nem szedett be valamilyen vámot, akkor azt a kormánytól követeli. Ezért nehéz a vámszedés mechanizmusának az adózáséhoz hasonlítása – tette hozzá.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32513