György László: A digitalizáció ma Magyarországon nem pénz, hanem hozzáállás kérdése

2018. november 14. 12:33

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint 100 milliárd forintot fordít a vállalkozások és a lakosság digitális készségeinek fejlesztésére, a szemléletformálást pedig az e hét pénteken megrendezésre kerülő Modern Gyárak Éjszakájával is szolgálja – mondta György László, az ITM államtitkára az ÉS Bisztróban, ahol a McKinsey tanácsadócég Magyarország digitális átalakulásáról szóló tanulmányát mutatta be. Tudósításunk.

Digitális motort kaphat a magyar gazdaság

Egyelőre csupán a magyar nagyvállalatok érik el az éllovas országok kkv-szektorának digitalizációs szintjét – mondta Jánoskuti Levente a McKinsey képviseletében. Azonban a vállalatok és az állami szektor mellett az egyének és a közösség szintjén is fontos a digitalizáció, mivel a magyarok digitális készségei elmaradnak a nyugati szinttől – tette hozzá.

Jánoskuti Levente elmondta, hogy

a hazai infrastruktúra nem akadálya a digitális átalakulásnak, itt gyors fejlődést látunk a magyar gazdaságban.

Emellett ugyanakkor támogató szabályozásra, digitális munkaerőre és a digitalizáció elterjedtségének gyorsítására is szükség van – mondta.

Példaként az 1,3 millió fős Észtországot említette, ahol az emberek 98 százaléka már digitális személyazonosságot használ, 67 százalékuk rendszeresen használ digitális szolgáltatásokat és 50 millió digitális aláírás keletkezik minden évben. Észtország a világ minden tájáról összesen 40 ezer új e-állampolgárral gyarapodott, akik 2014 óta ötezer új céget alapítottak.

Magyarországnak is tovább kell digitalizálnia a közszolgáltatásokat, amelyben jól áll, de hiányzik az észt rendszerhez hasonló összehangoltság, ahol ugyanazzal az e-személyazonossággal lehet igénybe venni számos szolgáltatást. Emellett erősíteni kell a hazai vállalkozói mentalitást is – vélekedett.

Ha mindezt elérjük, akkor a digitalizáció a gazdaság új motorjává válhat és 2025-re 9 milliárd euróval növelheti a hazai GDP-t közvetlen hatásként.

Havas András, a McKinsey partnere hozzátette, hogy nem lehet egységes, minden szektorban párhuzamosan lezajló digitális forradalomról beszélni, mert természetes, hogy egyes iparágak sokkal előrébb járnak a digitalizációban.  A pénzügyi szolgáltatásokban és a közszolgáltatásokban már a régiós szintet is meghaladjuk, de az építő- és feldolgozóiparban még hátrébb vagyunk a rangsorokban. 

Azok a szektorok is előrébb járnak, amelyekben több nagyvállalat működik, a kkv-k számára ugyanis nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban nehezebb a digitális átalakulás. Mivel a feldolgozóipar adja a magyar GDP közel negyedét, e terület digitalizációjával nagy lökést kaphat a gazdasági növekedésünk – tette hozzá.

Nincsenek többé fogyasztók, csak ügyfelek

Hiezl Gábor, a Nemzeti Közművek vezérigazgatója elmondta, hogy teljes szemléletváltás történt a cégnél, így már nem fogyasztókról, hanem ügyfelekről beszélnek. A fogyasztó passzív, aki eltűri, ha számlát kap vagy ha sorban kell állnia a postán, az ügyfél azonban szolgáltatást vár és elmondja, hogy mit szeretne. A Nemzeti Közművek így már nem azért fejleszti az online ügyfélszolgálatát, hogy költségeket csökkentsen, hanem azért, hogy az ügyfelek élménye javuljon – mutatott rá.

Az ügyintézés pedig attól élmény, ha a lehető legrövidebb, ha a cég mindig tisztában van az ügyfél ügyeivel, ha tudja és figyeli, hogy az hogyan viselkedik illetve mire van szüksége és ha mindezt meg is kapja anélkül, hogy keresnie kellene az ajánlatokat vagy a funkciókat – tette hozzá. A szemléletváltás Hiezl szerint fontos, de ehhez az iskolákban nem a periszkóp készítését kellene megtanítani, hanem például azt, hogy miként intézzük el az ügyeinket.

Nagyon sok energiát és befektetést igényel az ügyfelek tudatossá tétele e szolgáltatások irányába – ezt már Csányi Péter, az OTP digitális értékesítési és fejlesztési igazgatója tette hozzá, aki szerint a piacnak is van egy fejlődési pályája. A bankpiacon például rendszeresen meg kell mutatni az ügyfeleknek a fiókban, hogy ugyanezt a szolgáltatást otthonról is bármikor el tudnák végezni – mondta.

Ratatics Péter, a MOL operatív ügyvezető igazgatója egyetértett abban, hogy fontos a személyre szabottság. Szerinte már nem pénzt, hanem időt kell adni az embereknek, ezért gördülékeny, várakozásmentes folyamatokra van szükség. Kiemelte, hogy azon szegmensekben gyorsabb a digitalizáció, ahol a verseny is erősebb. Ott viszont, ahol a piacszerkezet a monopólium felé közelít – az állam például egy természetes monopólium – ott inkább az intézmény saját költség-haszon elemzésén múlik a digitalizáció. 

Hozzátette, hogy a magyar vállalatok digitális lemaradása előny is egyben, hiszen így egyből a legmodernebb technológiák vehetők át és kihagyhatók a fejlődés köztes szakaszai. Ratatics az oktatásról elmondta, hogy az a jó digitális megoldás, amely olyan egyszerű, hogy nem kell tanítani a használatát. Azok az új megoldások népszerűek, amelyek önmagukat magyarázzák – tette hozzá.

A magyar állam robottitkárnővel mutat példát a cégeknek a digitális átalakulásban

Piacgazdaságban élünk, így az állam nem cselekedhet a piac helyett – húzta alá György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. Szerinte az állam öt csatornán keresztül hathat ösztönzőleg a digitalizációra, amelyek az infrastruktúra, a szabályozás, a példamutatás, az oktatás és a szemléletformálás. Szerinte az állam az alapfeladatát jól teljesíti: a digitalizációhoz az alapinfrastruktúrák rendelkezésre állnak, hiszen

a szélessávú internet lefedettségét tekintve az uniót is megelőzzük, a 4G-lefedettségben és gyorsaságban pedig az unió első hat országa közé tartozunk.

Az állam másik feladata a szabályozás, ahol az állam pozitív kényszerítőerejére is érdemes építeni – vélte az államtitkár, hozzátéve, hogy 2018 januárjától a hazai cégek a bevallásaikat kötelezően az ügyfélkapun keresztül nyújtják be, beszámolójukat pedig a cégkapun át. A cél az, hogy az állammal való kommunikáció más területein is kötelezővé váljon az online kapcsolattartás – mutatott rá az ITM új gazdaságpolitikai szemléletmódjára.

Zsákutcának tűnhetett kezdetben a törekvés, hogy a személyi jövedelemadó bevallása elférjen egy söralátéten, ma azonban a várakozások túlteljesültek, mert már söralátétre sincs szükség, a NAV mindenkinek elkészíti a bevallását. Így mutat példát az állam a digitális átalakulásban és a támogató szabályozásban – mutatott rá, hozzátéve, hogy a magyar kormánynak az e-számlázást is kötelezővé kellene tennie, de uniós szabályozás miatt egyelőre engedélyezni kell a papíralapút is

További példaként említette, hogy az ITM építésgazdasági projektjében a támogatás feltétele az, ha a cégek részt vesznek egy menedzsment képzésben és digitális eszközöket használnak, így akár 30 százalékkal növelhető a termelékenységük.

A pályázatokat pedig már online fogadják, a hiánypótoltatást pedig robottitkárnő végzi

– emelte ki.

A kormány az államtitkár szerint képzéssel is sokat tehet a digitalizációért. Ezt az új Nemzeti alaptanterv, a Digitális Jólét Program és számos módszertani központ szolgálja. Az államtitkár egy jövőbeli programról azt is elárulta, hogy

hamarosan LEGO robotokkal szerelik fel a leghátrányosabb helyzetű általános iskolákat.

Fontos emellett a szemléletformálás és az esélyteremtés is, amire százmilliárd forintot költ a kormány – tette hozzá.

E hét pénteken rendezik meg a Modern Gyárak Éjszakáját is, amit ezen túl nem minden évben, hanem minden negyedévben megtartanak majd. Szeretnénk, ha a szülők bevinnék a gyerekeiket a legmodernebb hazai gyárakba, hogy ott megismerkedhessenek az életszínvonalunkat megalapozó izgalmas technológiákkal, a robotokkal vagy a mesterséges intelligenciával – mondta el György László.

Valódi lemaradásunk tehát nem az infrastruktúrában van, hanem a digitális kompetenciákban és a hazai vállalatok felkészültségében. Az ügyfélkezelő és vállalatirányítási rendszerek például uniós összevetésben is elavultak.

Az ITM ezért létrehoz egy mesterséges online piacteret, ahol a magyar kkv-k megtalálhatják azokat a szereplőket, akik tanácsokkal és szolgáltatásokkal segítenek nekik a digitális átállásban.

A magyar vállalkozásoknak ugyanis nagyon kényelmes helyzetük volt 2010-ig, mivel csak nálunk szűnt meg a rendszerváltoztatással a munkahelyek 30 százaléka a visegrádi országok között – emlékeztetett az államtitkár. 2010-ben pedig épp ugyanolyan mélyponton voltunk, mint 1997-ben, másfél millió munkahely megszűnését követően. 

Egy üres állásra általában 3-4 jelentkező is volt, az olcsó és egymással versengő munkaerő pedig nem ösztönözte a cégeket a hatékonyság növelésére.

2010 és 2018 között azonban 800 ezer új munkahely jött létre, így a munkapiac végre a természetes feszessége felé közeledik

– húzta alá György László.

Már egy budapesti irodából is betörhetünk a világpiacra

A Google régiós igazgatója, Artur Waliszewski egyetértett György Lászlóval abban, hogy a gazdaságokat cégek, és nem kormányok alkotják és működtetik. Az igazgató kitért a Google kkv-k számára szóló ingyenes képzési programjára, elismerve, hogy a Google-t nem az altruizmus motiválja, amikor saját szolgáltatásainak használatát tanítja meg a magyar cégeknek, de ezzel szerinte minden fél jól jár. 

A modern technológiákat dicsérve elmondta, hogy

ma bárki létrehozhat egy céget, egy weboldalt, majd online hirdetéseivel akár Japán fogyasztókat célozhat meg anélkül, hogy valaha külföldön járt volna,

hogy külföldön munkatársai, vagy akár irodája lenne. 

A Google-igazgató szerint hihetetlen lehetőség, hogy a magyar kkv-k akkor is csak egy kattintásra vannak vásárlóiktól, ha vevőik földrajzilag sok ezer kilométerre élnek. Aki ma Budapesten készít egy mobilalkalmazást, komponál egy dalt vagy készít egy fotót, az holnap már a világpiacon értékesítheti azt – mondta a techcég igazgatója.

A kormányok e gyors technológiai fejlődés miatt azzal a dilemmával szembesülnek, hogy megvédjék-e a jelenlegi gazdasági rendet, vagy annak védelme helyett a rendszert lebontó, újító cégek mellé álljanak. A Google vezére szerint Magyarország maga is egy digitális kihívója a fejlett nyugati országoknak, így érdemes a kormánynak a védelem helyett a régi rendet és üzleti modelleket kikezdő cégeket és a kockázatvállalást támogatnia, megtalálva az egyensúlyt a védelem és a rugalmasság között.

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32425