Málta blockchain-törvénycsomaggal legalizálja és szabályozza azt, amit máshol szigorúan tiltanak

2018. november 12. 12:10

Duhaj Fanni
Makronóm

November 1-jével hatályba lépett a világ első blockchain-törvénycsomagja Máltán. Szeptember 11-én Joseph Cuschieri, a Máltai Pénzügyi Szervezetek Hatóságának (Malta Financial Services Authority, MFSA) vezérigazgatója jelentette be, hogy Málta három blockchain törvénnyel biztosítana hivatalos szabálykészletet a blockchain szereplők, a kriptopénzek és az elosztott főkönyvi technológiára (DLT) építő szolgáltatók számára, elsők között szabályozva ezt a területet a világon. A pénzügyi innováció látszata mögött azonban számos csontváz rejtőzhet a máltai offshore-paradicsom széfjeiben.

A bitcoin és az okosszerződések technológiája

A blockchain a bitcoin mögötti technológiaként vált ismertté. Egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván. Tekintettel arra, hogy a főkönyv decentralizált (azaz nincs egy központi adatbázis) és a tranzakciókban résztvevők számára publikus, a főkönyv hamisítása és módosítása itt kizárt. 

Jelentőségét egyre inkább az okosszerződések (meghatározott feltételek bekövetkezésekor automatikusan megvalósuló szerződések, például örökösödés esetén) és a nagy tömegek digitális azonosítása, nyilvántartása terén látják a szakemberek.

Málta blockchain-szigetté válna

Málta célja az, hogy hivatalos blockchain, kriptovaluta és új digitális pénzkibocsátási központtá váljon. Az ország blockchain-szigetként először szabályozta ezt a területet a júliusban elfogadott és november elején életbe lépő három törvénnyel. 

A blockchain-törvények

1. A Máltai Digitális Innovációs Hatóság Törvény (MDIAA)
Az első törvény célja a Máltai Digitális Innovációs Hatóság létrehozása, amely többek között a technológia szabályozási hátterének kialakítását végzi. Azaz a MDIA feladata az innovatív technológiai megállapodások és szolgáltatások fejlesztése Máltán, miközben e területeken felügyeleti és szabályozási feladatokat lát el.

2. Digitális Pénzügyi Eszközökről Szóló Törvény (VFAA)
A második törvényjavaslat célja, hogy szabályozza a kezdeti virtuális pénzeszköz-kibocsátást, azaz a tokenkibocsátást (ICO-t). Szabályozza a közvetítőket is, beleértve a brókereket, a kripto- vagy hibrid cseréket, pénztárca szolgáltatókat, vagyonkezelőket, befektetési tanácsadókat és a virtuális pénznemekkel foglalkozó piaci döntéshozókat. Minden elsődleges tokenkibocsátással foglalkozó vállalatot arra kötelez, hogy részletesen bemutassa az általa elindítandó projektet, vállalkozást, vagyis hozza nyilvánosságra pénzügyi előtörténetét, beleértve a csereügyleteket is (az úgynevezett fehérkönyvben).

3. Az Innovatív Technológiai Megállapodásokról és Szolgáltatásokról Szóló Törvény (ITASA)
Az ITAS-törvény célja az innovatív technológiai megállapodások és az innovatív technológiai szolgáltatók felismerése (megvizsgálni, hogy a kérdéses token valóban innovatív, elosztott főkönyvi technológiának vagy pénzügyi eszköznek minősül-e), engedélyezése és vizsgálata. Tartalmazza, hogy hogyan lehet egy blockchain alapú céget vagy vállalkozást regisztrálni és jogilag elismertté tenni, továbbá meghatározza a kriptotőzsdék regisztrációjának módját. 


„Úgy vélem, hogy a blockchain technológia, az elosztott főkönyvi technológia és a kriptopénz az a terület, ahol most az innováció történik, és nagyon örülünk annak, hogy

Málta az első a világon, aki szabályozást nyújt, ezzel először szabályozva az ágazatot”

– mondta Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke.

Ellentétben Zuggal (Svájc kriptovölgyével) és Liechtensteinnel, Málta eltérően, átfogó szemléletben tekint a blockchain technológiára, az „első a technológia” megközelítést alkalmazva az egész iparágban. Miközben sok országnak a kriptopénzekből származó pénzügyi nyereség számít, addig a máltai tisztviselők a gyors költségvetési bevételek szerzése helyett a bevezetendő új kriptopénzek mögötti technológiát értékelik alaposan.

Blockchain a gazdaságpolitikában

Málta a helyi politikusok szerint nem rövidtávú nyereségre igyekszik szert tenni a blockchain és elosztott főkönyvi technológiák legális keretbe helyezésével, sokkal inkább az ország hosszú távú technológiai fejlődésének lehetőségét látja bennük. Az EU legkisebb gazdasága diverzifikálni akarja gazdasági szerkezetét, hogy gazdasága több pilléren álljon.

A Máltai Szerencsejáték Hatóság (Malta Gaming Authority, MGA) például már ki is adta iránymutatásait a blockchain és kriptopénz szerencsejáték-ágazatban való alkalmazásáról. 

A máltai kormány azt is bejelentette, hogy teszteli a blockchain használatának megvalósíthatóságát az egyetemi bizonyítványok rögzítésében. Így a Woolf Egyetem már teljesen blockchain technológiával működik majd, hogy csökkentse a működési költségeket az adminisztratív eljárások automatizálásával. 

Málta Közlekedési Minisztériuma sem akar lemaradni, ezért együttműködik az Omnitude vállalattal, hogy az elosztott főkönyvi technológiát használja fel az ország tömegközlekedésének javítása érdekében is.

Azonban nem mindenki ilyen bizakodó a blockchain technológiát illetően.

Sokan együtt emlegetik azt a korrupcióval, a pénzmosással és a spekulációval.

Legutóbb Nouriel Roubini neves közgazdász mondta azt, hogy „a gyakorlatban a blockchain nem más, mint egy túldicsőített táblázat. Eközben a libertárius ideológia szimbólumává vált, amely úgy kezeli a kormányokat, a központi bankokat, a hagyományos pénzügyi intézményeket és a valódi valutákat, mint a hatalom gonosz koncentrációit, amelyeket el kell pusztítani”.

A máltai kormány nem problémát, hanem lehetőséget lát

Joseph Muscat máltai miniszterelnök ezzel korántsem ért egyet, sőt a törvények elfogadását követően azt írta Twitter oldalán, hogy Málta „a piacvezető cégek globális központjává szeretne válni az új szektorban”.

Forrás: Joseph Muscat Twitter oldala

Silvio Schembri pénzügyi szolgáltatásokért, digitális gazdaságért és innovációért felelős miniszter szerint Málta az első ország az egész világon, ahol jogbiztonságot nyújtanak a kriptopénzek területén tevékenykedőknek és emiatt úgy véli, hogy Málta lesz a blockchain iparág központja a világban. 

Schembri azt is kiemelte, hogy Málta olyan szabályozott működési környezetet teremt a befektetők és vállalkozások számára a korábban bizonytalan területen, ahol minden eszköz adott a kiszámítható működéshez és ez reményei szerint további befektetőket vonz majd az országba: „optimista vagyok afelől, hogy további vállalatok fogják Málta stabilitást kínáló rendszerét választani és ez további gazdasági növekedéshez vezet” – mondta.

Az egyik legnagyobb kriptotőzsde már Máltára költözik

A miniszterelnök szerint a kriptopénzek jelentik a pénz „elkerülhetetlen jövőjét”. Nem véletlen, hogy Máltán novemberben két blockchain-crypto témájú konferenciát is tartanak, amelyekre a legnagyobb iparági neveket várják.

Október 3-5 között is tartottak egy állami támogatással megrendezett eseményt: a Delta Summit a digitális technológiai innovátorokat gyűjtötte egybe a világ minden tájáról, támogatva a blockchain technológiát és a máltai kormány erőfeszítéseit. Az eseményen közel négyezer fő vett részt és több száz neves kiállító volt jelen. 

Ilyen kiállító volt az elmúlt évben Hong Kongban alapított és jelenleg

az egyik legnagyobb kriptotőzsde, a Binance, amely márciusban úgy döntött, hogy Máltára költözik,

mivel az ázsiai szabályozók épp szigorítják a virtuális pénz kereskedelmét. A cég jövőre már létrehozná Máltán a világ legelső kriptobankját. Emellett az Okex, a Bitfury, a Bitbay, a Crypto.com és a Cubits közül többen már át is helyezték Máltára működésüket a kedvező jogi környezet miatt. A következő évben Máltán két vagy három új bank megnyitására is számítani lehet, amelyek már a blockchain technológiára és kriptopénzekre is építenek. 

Roderick Psaila banki szakértő a konferencián egy panelbeszélgetés keretei közt elmondta, hogy „már látjuk, hogy az új, kisebb bankok nagy hajlandóságot mutatnak a blockchain technológia alkalmazására, de a régi bankoknak több időre van szükségük, mert kiforrott rendszereik vannak és szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük".

„Mivel a blockchain technológia egyre terjed, nem túlzás egy olyan közeljövőt elképzelni, amelyben a kriptopénzeket a mindennapi fizetések és tranzakciók fizetőeszközeként használják” – mondta el Michael Matthias, a DasCoin vezérigazgatója a konferencián.

A konferencián Joseph Muscat máltai kormányfő azt is bejelentette, hogy nem tekinti befejezettnek az optimális digitális környezet megteremtését, mert szerinte

a blockchain szabályozása után a következő lépés a Mesterséges Intelligencia (AI) fejlesztését támogató környezet létrehozása lesz

a világ és Málta digitális fejlődésében. 

Forrás: Joseph Muscat Twitter oldala

Létrejön a blockchain-szigetek láncolata

Málta már modelljének exportálásába is belekezdett, így segítséget nyújt Vanuatu csendes-óceáni szigetországnak a blockchain jogszabályok kialakításában – jelentette be a Vanuatu Daily Post október 8-án. 

Ralph Regenvanu,

Vanuatu külügyminisztere októberben azt javasolta, hogy Máltával együtt alakítsák ki a „Blockchain-szigetek közösségét”

a blockchain szabályozási szabványok létrehozására. A Vanuatu Daily Post szerint a máltai miniszterelnöknél kedvező fogadtatásra talált az ötlet.

A Máltai kormány nyitott megközelítésének példáját követve Kolumbia is a következő kriptopénz- és blockchain paradicsommá kíván válni, de a sor folyamatosan bővül. Svájc már kriptonemzetnek tartja magát, miközben Kína, Oroszország és más államok után az amerikai Arizona kormányzója is bejelentette, hogy blockchain törvényt tervez aláírni, hogy támogassa a szektort és munkahelyeket teremtsen az államban.

Az unió szerint Málta nem tesz a pénzmosás ellen

A máltai szabályozások azért is fontosak, mert minden kripto-iparági szereplő attól tart, hogy egyszer csak illegalitásba szorul a tevékenységével. Miközben Máltán jövőre már blockchain-bankok működnek majd, számos máltai bank azért nem ül fel a blockchain-trend hullámaira, mert

a pénzmosás elleni megfelelő szabályozások nélkül nem mernek az új területre merészkedni. 

A bankok is tudják, hogy az unió szerint bőven találhatunk hiányosságokat Málta pénzmosás elleni fellépésével kapcsolatban. A Financial Times például arról adott hírt, hogy az uniós bizottság 2018 januárjában jelentést tett közzé, amelyben „általános és rendszerszintű hiányosságokat” talált Máltában a pénzmosás elleni szabályozási rendszerben.

A máltai miniszterelnök szerint azonban Málta eleget tesz a külső kéréseknek, sőt a blockchain egy az eddigieknél is átláthatóbb és tisztességesebb társadalmat és gazdaságot hozhat létre Máltán, amihez szabályozott keretrendszer szükséges. 

Ezt azonban megkérdőjelezi, hogy még az átlátható szabályozások létrehozása ellenére is súlyos kripto-csalások fűződnek a máltai cégekhez. A máltai Scudo kriptopénzkibocsátó cég honlapja nehezen azonosítható alapítókat sorol fel egy nyelvtani hibáktól hemzsegő, semmilyen valós információt nem kínáló weboldalon. A cég központja pedig egy üres máltai garázsba van bejegyezve, ráadásul a cég már több százezer eurót csalhatott ki tapasztalatlan befektetőktől. Amikor pedig a máltai hatóságok észlelték a csalást, kezdetben nem tettek semmilyen lépést, ami tovább fokozta a bizonytalanságot.

A Remax máltai ingatlanfejlesztő pedig már be is vallotta, hogy hazudott, amikor a Delta Summit máltai óriáskonferencián bemutatta egy új „kripto-torony” terveit.

Később elmondták, hogy az irodaház csak marketing-fogás volt, amivel csupán ismertté szerették volna tenni magukat a befektetők előtt. Egyelőre úgy tűnik, hogy miként az online szerencsejáték legalizálása, az új blokklánc szabályozás is számos szerencsevadászt vonz az országba.

Ráadásul ami a blockchain-iparnak kedvező fejlemény, az a korrupcióval és az uniós joggal való összeütközésekkel kapcsolatos vizsgálatokat nehezítheti is. Az egyik fő ütközési pont az EU sokat vitatott 2018. májusi, adatvédelemre vonatkozó GDPR-törvénye. Hogyan kérhetik az ügyfelek az adataik törlését az azokat kezelő cégektől, ha a blockchain innovációja épp az, hogy nincs egy központi hatóság és a blockchain illetve az általa tárolt információ törölhetetlen? – merül fel a sokat hangoztatott kérdés a blockchain és a GDPR „összeférhetetlenségéről".

Banánköztársaság?

Málta kreatív módon igyekszik bevonzani a globális felső tízezer jövedelmeit a költségvetésébe. Ezért tekintenek más országok adóparadicsomként a szigetországra, amely a már 2004-ben,

az uniós országok között elsőként legalizálta az online szerencsejátékot illetve a legalacsonyabb, öt százalékos effektív vállalati adókat nyújtja az unióban.

Sőt, 2014-től állampolgárságot ad azoknak a befektetőknek, akik vállalják, hogy legalább egymillió eurót fektetnek be a szigetországban. 

Amikor 2017 októberében Daphne Caruana Galizia máltai újságírónőt az autójába rejtett bombával megölték, az újságíró épp azokból a Panama-aktákból dolgozott, melyek a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodától szivárogtak ki és 215 ezer offshore vállalat és részvénytulajdonosaik adatait fedték fel. 

Fotó: Rene Rossignaud / MTI/AP.

A gyilkosság megmutatta a legkisebb uniós állam gazdasági modelljének árnyoldalát, amely

a szerencsejátéktól az offshore-ügyleteken át immár a kriptopénzekig olyan területeket támogat, amelyeket máshol akár be is tiltanak.

A Business Insider szerint épp az újságírónő fedezte fel, hogy a máltai kormányhoz kötődő két politikus is offshore cégeket alapított Panamában a hatalomra kerülésüket követően.

Az ügy ráirányította a máltai gazdaságra a nemzetközi újságírók figyelmét, de nem csak ők, hanem az EU is kritikával illetett egyes máltai programokat. Az Egyéni Befektetői Programról Frank Engel EP-képviselő 2016-ban például azt mondta, hogy „ez egy banánköztársaság gyakorlata”, amit az uniónak meg kellene akadályoznia. A miniszterelnök szóvivője védekezésül rámutatott, hogy az átvilágítási folyamat eredményeként a jelentkezések negyedét elutasítják.

A befektetői program a Bloomberg szerint 2018 elejéig összesen körülbelül 600 millió eurót bevételt hozott az országnak, a Máltán működő mintegy 300 online szerencsejáték-társaság pedig már a gazdaság 12 százalékát teszi ki.

A máltai magánvagyon állománya csak 2017-ben több mint ötödével nőtt

az előző évhez képest az új állampolgároknak köszönhetően. 

Málta többmilliárd eurós költségvetési bevételt vár a blockchain-szigetté alakulástól. 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32367