Felzárkózás

Hat ábra, amely megmutatja, hogyan zárkózunk fel Nyugat-Európához

2018. október 31. 06:21

Nehéz, de nem lehetetlen változtatni a történelmi örökségeken – írja Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza a Növekedés.hu-n megjelent cikkében. A HVG egyik cikkére reagálva Palotai kifejti, hogy nem a történelmi okokból fennálló különbségek, hanem a változások elemzése mutat rá, hogy a felzárkózás jelei Magyarországon egyértelműen láthatók.

A 2008-as világgazdasági válság az átlagosnál jobban érintette hazánkat a korábban elkövetett gazdaságpolitikai hibák miatt – véli a közgazdász, aki szerint 

az alábbi ábrák alátámasztják, hogy hazánkban a 2010 utáni reformok jelentős eredményeket hoztak gazdasági és társadalmi téren egyaránt, így például a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése, a költségvetési egyensúly javulása vagy a termékenységi ráta emelkedése tekintetében.

Mindemellett a jelentősebb strukturális különbségek (például fejlettségi és bérszint különbségek) érdemi csökkentéséhez, azaz a sikeres felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a versenyképesség további javítása – teszi hozzá.

1. Reál GDP

A válság utáni időszakban, azaz 2013 és 2017 között a magyar GDP növekedett az ötödik legnagyobb mértékben az uniós országok között. A válság után átlagosan 3,2 százalékos reál GDP-növekedést ért el a magyar gazdaság, ami 2013 óta már közel kétszerese az uniós gazdasági növekedési átlagnak, sőt enyhén a visegrádi országok átlagánál is magasabb. 

 

2. Foglalkoztatás

A jegybank főközgazdászának ábráján jól látszik, hogy 2010 és 2017 között az egész unióban Magyarországon nőtt a foglalkoztatási ráta a legnagyobb mértékben, 55 százalékról 68 százalékra. 

A 2018 második negyedév adatai alapján a munkanélküliségi ráta Magyarországon 3,7 százalék volt, ami a harmadik legalacsonyabb az Unióban. Ezen belül a fiatal korú munkanélküliségi ráta (15-24 év) is jelentősen, 26 százalékról 11 százalékra csökkent 2010 és 2017 között, ami a negyedik legnagyobb mértékű csökkenés az Európai Unió országai között

– teszi hozzá.

3. A költségvetési egyenleg változása a pénzügyi válság után

Az államháztartás egyenlege Magyarországon javult a legnagyobb mértékben a pénzügyi válságot megelőző 2002-2007-es időszakhoz képest. A költségvetés hiánya 2002 és 2007 között átlagosan 7,4 százalék volt, ami 2012 és 2017 között 2,2 százalékra csökkent – mutat rá Palotai Dániel.

4. A GDP arányos nettó külső adósság változása 2010 és 2017 között

Magyarország GDP-arányos nettó külső adóssága a harmadik legnagyobb mértékű mérséklődést mutatta 2010 után, jelentősen csökkentve ezzel hazánk sérülékenységét, márpedig egy ország pénzügyi sérülékenységének egyik legfontosabb mutatója a nettó külső adósság.

2010 és 2017 között a hazai vállalatok, háztartások és az állam is leépítette adósságát, így a mutató értéke több mint 41 százalékponttal (54,6 százalékról 13,2 százalékra) csökkent. Ez az elemzés szerint a harmadik legnagyobb javulás az Európai Unión belül a vizsgált időszakban. Az MNB főközgazdásza felhívja a figyelmet, hogy a hazai GDP-arányos nettó külső adósság már az EU-s rangsor első harmadába tartozik.

5. Termékenységi ráta

A magyar gazdaságpolitika nem csak a növekedés, a foglalkoztatás és a közpénzügyek terén, de a legfőbb demográfiai kihívásban is trendfordulót indított el. 2010 és 2016 között az egész unióban Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a termékenységi ráta, miközben a nyugati országok többségében a termékenységi ráta csökkenést mutatott. 

Palotai rámutat, hogy 2010-ben még Magyarországon volt a legalacsonyabb a termékenységi ráta értéke az egész unióban (1,25), ám hat év alatt tíz országot – köztük a korábban magasabb értékkel rendelkező visegrádi régió átlagát – előzte meg hazánk.

Ennek oka a korábban bemutatott kedvező gazdasági kilátások és jövőkép, illetve a nemzetközi viszonylatban is nagyvonalú családtámogatási rendszer.

5+1. Társasági adókulcs

Magyarország 2017 óta a legkisebb társasági adókulccsal rendelkezik az unióban, így a gazdasági környezet a vállalatok számára is egyre kedvezőbb – zárja elemzését Palotai Dániel.

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32326