Gazdaságfejlesztés

György László: A gazdasági növekedés megfelelő irány nélkül nem növeli az életminőséget

2018. október 17. 20:48

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a legfőbb célként a hazai hozzáadott érték növelését, a magyar vállalatok megerősítését, a 2010 óta munkára és tanulásra ösztönző aktív magyar társadalom továbbfejlesztését, a teljesítményen alapuló bérnövekedést és az élhető, fenntartható épített és természeti környezet fejlesztését jelölte meg – mondta György László, a minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Figyelő Top200 konferenciáján.

Valóban a négy százalékos növekedési ütem eléréséhez keressük az iránytűt vagy inkább a magyarok életminőségének javításához keressük az eszközöket?” – tette fel a kérdést György László, aki szerint az 1980-as évek elejétől kezdődően az USA GDP-je megduplázódott, míg az amerikai reálbérek csupán kevesebb mint 10 százalékkal növekedtek. Sőt az amerikai társadalom alsó felének jövedelmi helyzete semmit sem javult – tette hozzá.

„A közgazdászok többsége a mögöttünk hagyott negyven évben elvétette az irányt: a haladás sebességét jelölte meg célként és nem a haladás irányát jelölte ki. A gazdasági növekedés viszont megfelelő irány nélkül nem eredményezi az életminőség tartós növekedését” – mondta. 

George Steiner szerint az életminőségünket alapvetően négy tényező befolyásolja: az épített és a természeti környezetünk, illetve a humán és a társadalmi tőke minősége. A humán tőke azt jelenti, hogy mi van a fejünkben, a társadalmi tőke pedig azt, hogy mi van a szívünkben, hogyan viszonyulunk egymáshoz és ahhoz a helyhez, ahol élünk – emlékeztetett.


Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elmúlt négy hónapban megtervezte, hogy a gazdaság hajójának milyen útvonalakon kell hajóznia ahhoz, hogy e négy tényezőben a lehető legnagyobbat tudjunk előrelépni 2030-ig. Ebben a munkában támaszkodtak a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslataira, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Versenyképességi Tanács által megfogalmazottakra – mondta.

György László szerint a gazdaságfejlesztési javaslatok összegzéseképpen az Innovációs és Technológiai Minisztérium a legfőbb célként a hazai hozzáadott érték növelését, a magyar vállalatok megerősítését, a 2010 óta munkára és tanulásra ösztönző aktív magyar társadalom továbbfejlesztését, a teljesítményen alapuló bérnövekedést és az élhető, fenntartható épített és természeti környezet fejlesztését jelölte meg. 

A fejlődés fenntarthatóságának biztosításához továbbra is szükség van a magyar érdekeket képviselő aktív külgazdaságpolitikára, a válságállóságot biztosító költségvetési és pénzügyi stabilitásra, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank elévülhetetlen érdemeket szerzett a mögöttünk hagyott 5-8 évben – mondta.


György László tizenegy fontos gazdaságpolitikai célt emelt ki. 

1. Fontos, hogy a hazai hozzáadott érték növekedjen, hogy kreatív magyar ötletekből innovatív hazai vállalkozások sarjadjanak ki. 

2. Fontos, hogy támogassuk azokat a vállalkozásokat, amelyek otthonunknak érzik hazánkat és ezért a biztos foglalkoztatást és térségünk felvirágoztatását értéknek tekintik. 

3. Ezért egyetemközpontú innovációs központokat kell létrehozni, ahol a hazai kreatív ötletek találkozni tudnak a nagyvállalati igényekkel. 

4. Olyan okos magyar tőkealapot is alapítani kell, amely segít megvédeni és itthon tartani kreatív ötleteink fejlődését. A múltban ugyanis sokszor tapasztaltuk, hogy a magyar ötleteket a külföldi befektetők értékük alatt vásárolták fel, majd tízszeres haszont realizáltak rajtuk. 

5. Fókuszálni kell a tudományos, kutatási és innovációs képességeinket aszerint, hogy melyek azok a területek, amelyekben követnünk kell a globális trendeket, hogy fent tudjuk tartani életminőségünk fejlesztését, melyek azok a kutatási területek, amelyek számunkra fontosak, és melyek azok, amelyekben mi magunk jók vagyunk és ezért különös figyelmet érdemelnek.

6. Meg kell erősíteni a gimnáziumokat, valamint az egyetemek felé átjárhatóvá kell tenni a szakképzést, mert olyan fiatalokra van szükségünk, akik a jég hátán is megélnek és ha szeretnének, tovább tudják képezni magukat. 

7. Ezzel párhuzamosan megtörténik a felnőttképzés kiszélesítése annak érdekében, hogy a magyar munkaerő rugalmasan tudjon reagálni a technológiai változások jelentette munkaerőpiaci kihívásokra.

8. A vállalkozások stabil működéséhez a kormány megerősíti és továbbfejleszti a stratégiai fontosságú infrastruktúrát. 2017-2023 között közel 20 ezer milliárd forint infrastruktúra beruházás valósul meg Magyarországon, amelyből 15 ezer milliárdot az állam rendel meg. Utak, vasutak, hidak, gyárak, irodaházak, új lakások és infokommunikációs hálózatok épülnek. Ezért kell erősíteni az építésgazdaság szereplőit is, hogy képesek legyenek kielégíteni az igényeket.

9. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 4000 milliárd forintot költ Magyarország. 2023-ra a fővárost az összes megyeszékhellyel gyorsforgalmi út köti majd össze. A fejlesztések eredményeképpen bármely településről 30 percen belül elérhető lesz egy gyorsforgalmi út. Folytatódnak a vasútfejlesztések is. A közösségi közlekedésben bevezetik az egyjegy rendszert, vagyis az ország bármely pontjáról bárhova el lehet majd jutni egyetlen jegy megvásárlásával. Rövidítik az átszállási időket is.

10. Megerősítik az energiaellátás biztonságát: a kormány különös hangsúlyt fektet a tiszta villamosenergia előállítására és az okos energiafelhasználásra. 2030-ra a villamosenergia 90 százalékát széndioxid kibocsátás nélkül állítjuk elő. A három legnagyobb „erőművünk” Paks2, a napelem-hálózat és (virtuálisan) a megspórolt energia lesz. 

11. A kormány célja a tiszta ország, ami azt jelenti, hogy a hulladékot anyagában, a maradékot pedig energia formájában hasznosítjuk újra. A cél, hogy az illegális hulladéklerakatokat felszámoljuk.

„Mivel Magyarországra mint jól működő és egyensúlyra törekvő piacgazdaságra tekintünk, ezért a magyarok életminőségének javításához szükséges munkát csak a piaci szereplőkkel együtt tudjuk elvégezni. Ezért a közösen vallott céljaink valóra váltásához kérjük az ország vállalkozóinak, köztük a TOP 200, vagyis a legerősebb 200 magyar vállalkozásnak, a vállalkozásokat tömörítő kamaráknak és szövetségeknek az együttműködését” – mondta György László.

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32309