Matolcsy: Az alapkamat csökkentése 1600 milliárdos megtakarítást hozott

2018. október 12. 09:20

Az alapkamat 610 bázispontos csökkentése 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára, egyedül 2017-ben 610 milliárd forint volt a megtakarítás, míg az idén várhatóan további 800 milliárd forintot spórolhat meg így a büdzsé – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden a Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.

A parlamenti testület a Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját vitatta meg, az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 10 igen és 3 nem szavazat mellett támogatta a bizottság.

A jegybank elnöke kérdésre válaszolva elmondta: jó lenne, ha a háztartások kezében lévő, mintegy 5700 milliárd forintnyi készpénzállomány egy jelentősebb részét állampapírok vásárlására fordítaná a lakosság.

Matolcsy György kiemelte:

az államadósságban a devizaadósság 2017 végén 20 százalékot ért el, most mintegy 18 százalékot tesz ki,

az lenne a kívánatos, ha ez az arány zéró, azaz 0 lenne.

Matolcsy György elmondta: tavaly az MNB sikeres és nagyon eredményes évet zárt, az MNB 2017. évi tevékenysége egyszerre támogatta az árstabilitás és a makropénzügyi egyensúly elérését, valamint a gazdasági növekedést. Arról is szólt, hogy az MNB Monetáris Tanácsa 2017 folyamán a historikusan alacsony szinten lévő alapkamat tartós fenntartása mellett a jegybank kibővített eszköztárával megfelelő választ adott az alacsony inflációs környezettel kapcsolatos kihívásokra. 

Hangsúlyozta: a jegybanki lépések összhangban voltak az MNB-re vonatkozó törvényi kötelezettségekkel, a középtávú inflációs cél fenntartható elérésével és az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül a reálgazdaság megfelelő ösztönzésével. 

Utalt arra: a jegybank monetáris tanácsa szeptembertől rendszeresen jelezte, hogy a laza monetáris kondíciókat a hozamgörbe hosszú szakaszán is érvényesítené szeretné, ennek érdekében 2017 novemberében döntött két nem konvencionális eszköz, a feltétel nélküli 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz, valamint egy célzott jelzáloglevél-vásárlási program 2018. januári bevezetéséről. Mindezek hatására 2017-ben mind a rövid, mind a hosszú piaci hozamok jelentősen mérséklődtek, és ezáltal a háztartási és a vállalati hitelkamatok is tovább csökkentek. A tartósan laza monetáris kondíciók miatt az állam kamatmegtakarításai 2017-ben több mint 600 milliárd forintra rúgtak – emlékeztetett Matolcsy György.

Kiemelte: az elmúlt években jelentősen csökkent az ország sérülékenysége, míg

a 2008-as válság idején a világ 10 legkockázatosabb országa között tartották számon Magyarországot, addig ma a közepes kockázatú országok közé, Lengyelországgal egy szintre sorolják.

Ehhez az kellett, hogy az elmúlt években a gazdaságpolitikai fordulat mellett monetáris politikai fordulatot is végrehajtson az MNB – emelte ki. Elmondta: 2013-tól a hosszú futamidejű állampapírok hozama 560 bázisponttal, a rövid futamidejűeké 680 bázispontot csökkent.

Matolcsy György jelezte: az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás, mint kiemelt jegybanki célok mellett az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait is. Ennek érdekében célzott monetáris eszközként vezette be a növekedési hitelprogramot, amely teljesítette a hozzáfűzött célokat, ezt követően a monetáris tanács döntése nyomán a program szerződéskötési időszaka 2017. március 31-ével lezárult.

Az MNB elnöke rámutatott: az nhp három szakaszában együttesen mintegy 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott több mint 2800 milliárd forint összegű finanszírozáshoz. A program a gazdasági növekedést is támogatta, az nhp együttesen 2,5 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez – jelezte.

Matolcsy György a tavalyi eredmények közé sorolta, hogy a jegybank pénzügyi stabilitási tanácsa 2017 tavaszán kialakította a sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékre vonatkozó feltételrendszert. Ennek is betudható, hogy a fix kamatozású, fogyasztóbarát hitelek aránya az új folyósítású lakáshitelek között már mintegy 60 százalékot ér el.

A képviselők közül Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) élesen bírálta az MNB által létrehozott alapítványok tevékenységét. Egyebek mellett utalt arra, ezek az alapítványok a saját elhatározásuk szerint vásárolnak ingatlanokat, műkincseket.

Matolcsy György válaszul elmondta: az MNB által létrehozott alapítványok több ezer oktatási programot, könyvek tucatjainak kiadását, több száz egyetemi hallgató képzését támogatják, a lakosság, a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítését segítik, az elindított programjaikban több száz neves professzor, egyetemi oktató vesz részt. A gazdálkodásuk teljesen áttekinthető, rendszeresen beszámolnak a vagyonuk, illetve azok hozamának alakulásáról.

Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke nagyon pozitívan értékelte, hogy a jegybank mostani vezetése történelmileg alacsony szintre vitte le az alapkamatot, illetve kedvezőnek mondta a növekedési hitelprogram beindítását, de túlzónak ítélte azt a növekedési rátát, amit a jegybank is megfogalmazott az előrejelzésében.

A fideszes honatyák közül Bánki Erik, a bizottság elnöke, Hadházy Sándor, a testület alelnöke és Szatmáry Kristóf mind az MNB monetáris lépéseit, mind a gazdasági növekedés támogatását kifejezetten pozitív intézkedéseknek nevezték.

Matolcsy György elmondta: most versenyképességi fordulatot kell végrehajtani, ennek segítésére fogalmazta meg a jegybank saját, 180 pontból álló javaslatcsomagját annak érdekében, hogy továbbra tartós növekedési pályán maradjon az ország.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32275