Elemzők: Bár a szeptemberi infláció magasabb a vártnál, nincs inflációs nyomás

2018. október 12. 09:10

A fogyasztói árak szeptemberi éves emelkedésének mértéke felülmúlta az elemzői várakozásokat; elemzők szerint azonban az idényáras zöldségek, gyümölcsök, illetve az üzemanyagok drágulása húzta az indexet, amelyek nem hatnak a maginflációra, ezért egyelőre nem látszik valós inflációs nyomás a gazdaságban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,4 százalék volt, annyi, mint az augusztusi 2,2 százalékot megelőző négy hónapban. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, az idényáras élelmiszerek ára 21,2 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok 14,9 százalékkal, a dohányáruk 7,0 százalékkal kerültek többe.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az idényáras zöldség, gyümölcs és az üzemanyagok árának jelentős emelkedése miatt a szeptemberi infláció felülmúlta a várakozásokat. A valós inflációs nyomás hiányát tükrözi viszont egyelőre, hogy a maginfláció 1,2 százalékponttal alacsonyabb a fogyasztó árak emelkedésének mértékénél – tette hozzá.

Kifejtette, a bérköltségek és a kereslet növekedése továbbra sem érzékelhető az árakon, viszont az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek havi drágulása. Úgy vélte, komolyabb inflációs kockázatot jelenthet a jövőben az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.

Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számítanak a Takarékban elemzői. A Magyar Nemzeti Bank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására – fűzte hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár a piac számított az infláció gyorsulására, az mégis a várakozásokat meghaladó mértékű volt, ugyanakkor az ING előrejelzésével megegyezik az adat. Az infláció gyorsulása továbbra is elsősorban kínálati sokkokra vezethető vissza. Az olajárak jelentős emelkedése az üzemanyagok drágulását hozta, miközben a nyers élelmiszerek ára – főként a rossz időjárás miatt – szintén átlag felett nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte. Egyedül a dohányáruk drágulása jelenik meg azonban a maginflációs mutatóban, így nem meglepő módon az továbbra is jóval alacsonyabb, mint a fő mutató.

Kifejtette, a maginfláció minimális emelkedését a szolgáltatások további drágulása is elősegítette. A mérsékelt maginfláció egyben azt is jelenti, hogy az MNB-től továbbra sem várható érdemi változás a monetáris politikában – vélekedett.

Az idei utolsó negyedév inflációs kilátásait az ING Bank vezető elemzője az olajárak világpiaci alakulásától tette függővé, amennyiben további drágulás következik, könnyen lehet, hogy az év végéig már nem lesz 3,5 százalék alatti az inflációs mutató, ha viszont a jelenlegi szint körül stabilizálódna, akkor az év végére 3,3 százalék közelébe mérséklődhetne az infláció. Összességében idén 2,8 százalékos átlagos inflációval kalkulálnak az ING Banknál, míg jövőre 3,3 százalékos lehet az átlagos drágulás mértéke.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy az üzemanyagok és élelmiszerek húzták fel az éves mutatót. Hozzátette, hogy az élelmiszerek ára egyre nagyobb tempóban emelkedik, de a szolgáltatásoknál, ugyan mérsékeltebb, de szintén gyorsuló drágulás látható. A jövedékiadó-emelés pedig a dohánytermékek árának emelkedésén keresztül húzta fel az inflációt.

Mivel a bérek mellett az alapanyagok, az energia ára is emelkedik, így a költségek is növekednek, ezért a maginfláció gyorsulásnak kockázata erősödött. Ráadásul a gyorsuló infláció miatt fokozódik a magasabb inflációs várakozások veszélye – tette hozzá.

Németh Dávid úgy látja, az év hátralévő hónapjaiban továbbra is bőven 3 százalék felett lehet az éves mutató, sőt a következő 6-9 hónapos időtávon átmenetileg akár megközelítheti a 4 százalékot. Németh Dávid szerint idén az éves átlagos infláció elérheti a 3 százalékot, 2019-ben pedig várhatóan meg is haladja.

A CIB Bank elemzőinek kommentárja felidézi, hogy az éves infláció indexe több mint öt és fél éves csúcsot ért el. A harmadik negyedéves átlag 3,5 százalék lett, szemben a 2,0 százalékos első negyedévvel. A szeptemberi érték azonban még mindig a jegybank középtávú inflációs célsávján belül van.

A CIB Bank előrejelzése szerint az év hátralévő része is 3-assal kezdődő inflációs számokat hozhat, de a 2018-as éves átlagos infláció még így is kevéssel 3 százalék alatt alakulhat. 2019-ben már az éves átlag is meghaladhatja a 3 százalékot.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is magasabbnak találta a szeptemberi inflációs adatot az általuk vártnál.
Várakozásuk szerint októberben még magas szinten marad az infláció, majd november-decemberben már – a bázishatás miatt – 3 százalék közelébe lassulhat, de 3 százalék alatti éves indexeknek már aligha van bármi esélye.

A következő hónapokban a maginflációs indexben lassú emelkedést vár az Erste elemzői csapata a gyengébb forint, az emelkedő bérek és az erős belső kereslet árfelhajtó hatása miatt. Mivel az idei évi átlagos infláció várhatóan magasabb lesz az előzetesen gondoltnál a jövő évben már további nagyon látványos gyorsulásra nem számítanak, sőt a bázishatás jövőre inkább támogató lehet – közölték. Az Erste szerint éves átlagban így 3,3 százalékos lehet a 2019-es infláció, az idei évre várható 2,9 százalék után.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32276