Seehofer: Fontos a szakképzett munkaerő utánpótlása, de nem alakulhat ki egészségtelen bérdömping

2018. október 3. 09:01

A koalíciós egyeztető tanácsban hétfő estétől kedd reggelig folytatott tárgyaláson kidolgozott koncepció szerint a diplomával vagy szakképesítéssel rendelkező, EU-n kívüli munkavállalók letelepedhetnek Németországban, ha rendelkeznek munkaszerződéssel, és a képesítésüknek megfelelő valamennyi szakmában dolgozhatnak.

Eddig csak az úgynevezett hiányszakmákra vonatkozott a szabad bevándorlás, csak azokon a területeken helyezkedhettek el korlátozás nélkül az EU-s állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, amelyekben súlyos munkaerőhiány van. Jelenleg 61 ilyen szakmát tartanak számon. Az új terv alapján ezt a korlátozást megszüntetik.

Megszüntetik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e alkalmas német munkavállaló. Azonban ezt az eljárást nem vezetik ki, hanem csak felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében bármikor újra be lehet majd vezetni.

A legfőbb új elemek közé tartozik, hogy hat hónapra akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállalónak nincs szerződése, hanem állást akar keresni. Ez a lehetőség eddig csak a diplomások előtt állt nyitva. 

A munkakeresésre szolgáló tartózkodási engedély kiadásának feltétele, hogy az álláskereső a németországi tartózkodása alatt közpénzből finanszírozott támogatás nélkül ellátja magát. Egy korábbi tervezetben szerepelt, hogy a munkakereső bevándorló az álláskeresés ideje alatt dolgozhat a tanult szakmáján kívül, hogy biztosítsa megélhetését. Ez az elképzelés végül nem került bele a megállapodásba.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és bajor testvérpártjával, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyomására elfogadták az úgynevezett sávváltás elvét. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget adnak az elutasított, de dolgozó és a társadalomba jól beilleszkedett menedékkérőknek arra, hogy a menekültügyi rendszerből a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó rendszerbe átlépve szerezzenek engedélyt a letelepedésre.

Az SPD által bevezetett elnevezés, a sávváltás nem szerepel a megállapodásnak a német sajtóhoz eljutott összefoglalójában, helyette az áll a szövegben, hogy „világos feltételeket” vezetnek be mindazon elutasított menedékkérők helyzetének rendezésére, akik önállóan, „munkavégzéssel biztosítják létfenntartásukat és jól beilleszkedtek”. 

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a megállapodás részleteit ismertető tájékoztatón kiemelte, hogy az egyelőre öt évre szóló törvény révén kialakul az „irányított” munkavállalási célú bevándorlás kerete. Hozzátette, hogy a szakképzett munkaerő utánpótlásában elsősorban a hazai munkavállalókra kell összepontosítani, másodsorban az EU-s külföldiekre, és csak utolsósorban az EU-n kívüli munkavállalókra. 

A bevándorlás engedélyezésének legfontosabb feltételei közé tartozik a német nyelvtudás, mert nemcsak a munkaerőpiaci beilleszkedés feladata áll a bevándorlók előtt, amelyhez akár az angol ismerete is elégséges lehet, hanem a társadalmi beilleszkedés is, amely nem lehetséges a befogadó társadalom nyelvének ismerete nélkül. 

Arról is gondoskodni kell, hogy ne alakuljon ki bérdömping, a bérszínvonal süllyedését előidéző „egészségtelen konkurencia”. Ezért

meg kell akadályozni, hogy az alacsony fizetéssel járó munkakörökben koncentrálódjanak az EU-n kívüli munkavállalók

– mondta Horst Seehofer. (Arról, hogy az unió a bevándorlókkal az alacsony bérszínvonalat is importálja, egy német intézet nyomán itt írtunk.)

A belügyminiszter aláhúzta, hogy továbbra is egymástól függetlenül kell kezelni a menekültügyet és a gazdasági, munkavállalási célú bevándorlást, de gyakorlatias és rugalmas hozzáállással lehetőséget kell adni a hosszabb távú németországi tartózkodásra a dolgozó és beilleszkedett elutasított menedékkérőknek.

Peter Altmaier gazdasági miniszter, a CDU politikusa és az SPD-s munkaügyi miniszter, Hubertus Heil egyaránt kiemelte, hogy a törvénnyel lezárják a munkavállalási célú bevándorlásról 25 éve zajló ideológiai vitát.

A gazdasági miniszter kiemelte, hogy az új szabályozás révén jobban ki lehet használni a német gazdaságban rejlő növekedési lehetőségeket, az újonnan érkező EU-n kívüli munkavállalók segítségével több tized százalékponttal lehet emelni a hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét.

A munkaügyi miniszter a többi között elmondta, hogy a törvényt a lehető leggyorsabban kidolgozzák és egy gyakorlatias, fölösleges bürokráciától mentes rendszert dolgoznak ki. Gazdasági érdekképviseletek közreműködésével aktívan népszerűsítik majd a németországi munkavállalást az EU-n kívül – mondta Hubertus Heil.

Az SPD az ezredforduló óta sürgeti, hogy Németország ne csupán szemlélje, hanem a munkaerőpiaci szükségletek alapján irányítsa az EU-n kívülről érkező bevándorlást egy kanadai mintájú pontrendszer segítségével.

Az ügy annak hatására került elő ismét, hogy már a 2015-ös menekülthullám előtt, 2012-től kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás, Németország így az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A 82,8 milliós országban már nagyjából minden ötödik ember bevándorló, vagy bevándorló családból származik.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32245