Építőmérnök200

György László: Az építőipar termelékenysége 20-40 százalékkal növelhető

2018. szeptember 12. 23:15

A magyar építőipar teljesítménye elmarad a visegrádi országok szintjétől, de a termelékenység és a kapacitások növelését is segíti az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatási programja – mondta György László, az ITM államtitkára az Építőmérnök200 konferencián Budapesten.

Nagyobb kapacitás és termelékenység kell

A magyar építőipar teljesítménye elmarad a visegrádi országok szintjétől, egy főre vetített termelési értékben csak a szlovákokat előzzük meg – mondta György László. Az osztrák egy alkalmazottra jutó termelési érték – évi 157 ezer euró 2015-ben – ezzel szemben 2,3-szorosa a magyarnak, ami azt mutatja, hogy szomszédunkban jelentősen több tőkét használnak az építőipari termelésben – tette hozzá.


A magyar építőipar a hivatalos statisztikák szerint a termelékenység mellett bérköltségekben is elmarad a visegrádi szinttől – tette hozzá az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy építőipari és egy autóipari azonos végzettségű, fizikai munkát végző dolgozó fizetése között másfélszeres különbséget mutatnak a statisztikák, pedig nehezen elképzelhető, hogy egy építőipari dolgozónak ennyivel kevesebb készségre és tudásra lenne szüksége, és ennyivel alacsonyabb bérért vállalna munkát. 

Az építőipar egyik legfőbb problémája az építőipari megrendelésállomány és az építőipari kapacitások – azaz a kereslet és a kínálat – összehangolása.

A 2017 és 2022 között várható 20 ezer milliárd forintos építőipari megrendelés-állomány nagysága kihívást jelent a magyar építőipar termelési képessége számára.

E képesség – azaz a kivitelezési kapacitás – 16,5 ezer milliárd forintra tehető ebben az időszakban. 

A kereslet és a kínálat sok esetben időben sem talál egymásra: a megrendelések egyenetlenül oszlanak meg, így egyes időszakokban túlkeresleti csúcsok alakulnak ki, amikor a kínálat nem képes kielégíteni a keresletet, emiatt pedig az árak gyors növekedésbe kezdenek – vélte.

A másik jelentős kihívás az építőipar termelékenységének növelése,

az építőipar termelékenysége ugyanis csupán harmada a járműiparénak

– figyelmeztetett. Ez nem magyar sajátosság a McKinsey tanulmánya szerint, mivel globálisan is akadályozza a szektor fejlődését, hogy egyre összetettebbek az építési projektek és a kivitelezési munkák, szigorodnak a szabályozások, miközben jelentős a feketegazdaság aránya. 

A hivatkozott elemzés szerint nem csak a külső hatásoknak köszönhető a globális szinten is megfigyelhető építőipari gyengélkedés: a tervezési folyamatok elavultak, a munkavállalók nem megfelelően képzettek és alacsony az innovatív megoldásokba való befektetési kedv is – sorolta.

További nehézség, hogy

a hazai építőiparban kialakult cégstruktúra nem hatékony,

túl sok kisvállalkozás van, amelyek nem végeznek technológiai fejlesztéseket. A kisvállalatok túlsúlya miatt a szektor szereplői nem tudják úgy kihasználni a méretgazdaságosságból eredő előnyöket, mint például az osztrák cégek – mutatott rá.

Így növelhető a termelékenység akár 20-40 százalékkal

A kormány a fenti kihívások kezelésére a kkv-kat célzó, technológiai fejlesztésre és képzésre fordítható támogatási programot indít a hazai építőipari kis- és középvállalatok felzárkóztatására. György László szerint a program céljai:

  • A legmodernebb tervezési eljárások megismerésének és használatának ösztönzése a tervező irodák körében. Cél, hogy a tervezőirodák a hagyományos mellett az új, komplex tervezési eljárásokat is megismerjék, valamint használják a Building Information Modelling (BIM) szoftvereket is.
  • Rövid idejű beruházás menedzsment képzés és az ehhez kapcsolódó szoftver beszerzés támogatása. A program elbírálási szempontja, hogy a jelentkező cégnek egy 1-3 hónapos képzésen kell részt vennie. Az intézkedés várhatóan 10 százalékos időmegtakarítást és 5-20 százalékos költségmegtakarítást eredményezne a magyar kkv-k számára.
  • Kivitelezők ösztönzése, hogy előregyártott, kész elemekből építkezzenek, mivel ez az osztrák „termelékenységi titok” egyik kulcsa is. A készelemek használatával akár 30-40 százalékos időmegtakarítást és 20 százalékos munkaerő megtakarítást is el lehet érni.
  • Hatékonyabb építőipari cégstruktúra kialakulásának ösztönzése, a vállalkozások méretnövekedésének vagy fúziójának támogatása a méretgazdaságossági előnyök kihasználása érdekében.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium programja 2018-ban 16 milliárd forintos keretösszeggel működik majd,

arra a 20-250 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek. A kérelmek elbírálását a minisztérium újszerű módon valósítja meg: a hiánypótoltatás automatizáltan, egy úgynevezett „robottitkárnővel” történik majd – mutatott rá György László.

A program hatására a hazai kkv-k termelékenysége nagyon jelentős mértékben, 20-40 százalékkal növekedhetne az államtitkár szerint.

A szektor fehérítésével mindenki nyerne

Míg a statisztikai hivatal adatai szerint a fizikai foglalkozású építőipari dolgozók bruttó bére 204 ezer forint, addig a minisztériumnak nyilatkozó iparági szereplők szerint átlagosan legalább 300 ezer forintos fizetésekről lehet beszélni az építőiparban. 

Amennyiben a fizikai foglalkozású munkavállalók bruttó átlagbére hivatalosan is elérné a 300 ezer forintot, abban az esetben az államháztartás évente nagyjából 50 milliárd forintos többletbevételre tenne szert – hívta fel a figyelmet.

További segítséget jelenthetne a tervezési és kivitelezési feladatok modernizációjában, ha a többletbevételnek akár csak a felét a hazai kkv-k támogatására fordíthatná a kormány, ehhez azonban a szektor fehéredésére és szereplőinek erőfeszítéseire is szükség lesz – zárta előadását György László.

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/32162