Meglepte az elemzőket a négy éves rekordot döntő magyar gazdasági növekedés

2018. augusztus 14. 22:47

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés négy éves rekordot dönt, ezzel Lengyelországgal együtt ismét az uniós éllovasok közé tartozik a magyar gazdaság. Miközben a cseh és román növekedés lassul, itthon elérhetővé vált a kormányzat által az idei évre várt 4,3 százalékos növekedés.

2018. augusztus 14. 22:47
null
Oláh Dániel

Továbbra is éllovas Magyarország

Tovább gyorsult a gazdasági növekedés az első negyedévi és a tavalyi negyedik negyedévi egyformán 4,4 százalékos ütem után. Az előző negyedévhez mérten a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene a második negyedévben. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a piaci alapú szolgáltatások a szállítás kivételével jól teljesítettek, az iparon belül pedig főként a feldolgozóipar teljesítménye nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A második negyedévben a mezőgazdaság is hozzájárult az éves növekedéshez, míg az első negyedévben az ágazat teljesítménye gyengébb volt az egy évvel korábbinál – tette hozzá.  Az idei első fél évben a GDP a nyers adatok alapján 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A második negyedévi GDP részletes adatait szeptember 5-én közli második becslése alapján a KSH.

Az első negyedév után a kimagasló magyar növekedésnek köszönhetően a második negyedévben is az Európai Uniós növekedési rangsor élmezőnyébe tartozik Magyarország. Hazánkat csak a lengyelek tudták megelőzni az éves növekedés alapján, bár hét ország statisztikáit még nem publikálták.

Elemzők szerint a várakozásokat is felülmúlta a magyar gazdaság növekedése

Felülmúlta az elemzői várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi növekedése, bár a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok elemzők szerint inkább az ütem fenntartását, nem pedig gyorsulását jelzik. A mezőgazdaság váratlan teljesítménye is hozzájárulhatott a kedvező adathoz. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja arra helyezte a hangsúlyt, hogy a várakozásoknál jóval gyorsabban, de a Takarékbank várakozásaihoz közeli mértékben nőtt a GDP a második negyedévben. Az elemző megítélése szerint az ipar növekedése minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robosztus maradt. A hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett. 

A felhasználási oldalon a továbbra is kifejezetten dinamikus fogyasztás és a beruházások húzták, míg az áruforgalmi többlet csökkenése fékezte a növekedés ütemét, bár ezt részben ellensúlyozhatta a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének javulása.

Az év második felében a fogyasztás dinamikája az erősödő bázis miatt kissé lassulhat, de így is meghatározó marad a GDP bővülésében. A beruházások tovább húzzák a növekedést, a várható lakás- és irodaátadási hullám, a felfutó tisztán állami és uniós támogatású beruházások, a jelentős feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások hatására.

Az év második felében az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat,

részben a tavalyi alacsony bázis, részben új kapacitások üzembe helyezése, valamint új járműipari modellek hazai gyártásának elindulása miatt – fejtette ki a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leszögezte, hogy továbbra is lendületesen növekszik a magyar gazdaság, és legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy az első és a második negyedévben is 4 százalék feletti bővülést mutasson a GDP. 

Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, ebben szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében a nyers adatok szerint 3,3 százalékra lassult növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékról, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás következett be.

A kiigazított adatok szerint viszont inkább tartja az ütemet a magyar gazdaság, hiszen a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint az első negyedévi 4,7 százalékról 4,4 százalékra csökkent a növekedési tempó, negyedéves összevetésben pedig 1,2 százalékosról 0,9 százalékosra. 

Németh Dávid szerint látni kell azt is, hogy a gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően került 4 százalék fölé, a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje szerinte jóval mérsékeltebb, körülbelül 2,5 százalék körüli. 

A K&H szakembere úgy véli, hogy a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,2 százalék körüli növekedésre lehet számítani, jövőre viszont lassulhat a gazdaság, 3,3 százalékos lehet a bővülés mértéke. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a magyar GDP második negyedévi növekedése jelentősen felülmúlta a 4,1 százalékos piaci várakozást, bár az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék között) ingadoztak.

A második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedévhez képest is, amire csak kevesen számítottak.

A négy éve nem látott tempójú gazdasági növekedés részleteit a KSH csak a későbbiekben publikálja, emlékeztetett az ING Bank elemzője. Véleménye szerint a meglepetést elsősorban a mezőgazdaság vártnál jobb teljesítménye okozhatta, valamint az ipar hozzáadott értéke is jobban nőhetett, mint ahogy azt a termelési adatok sugallták. Erre a jelentős bérnövekedés adhat magyarázatot, ami a kibocsátást nem, de azon belül a hozzáadott érték arányát növeli.

A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez, amit a továbbra is erős bérkiáramlás és magas fogyasztási hajlandóság hajt, de vélhetően a nettó export is pozitív meglepetéssel szolgálhatott. 

A friss adatok fényében

az ország közel kerülhetett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányzat által várt 4,3 százalékos gazdasági növekedés

az idei év egészében. Ezt már az ING Bank elemzői is reálisnak tartják – fűzte hozzá Virovácz Péter.

A román és a cseh növekedés viszont lassul

Éves összehasonlításban az idei második negyedévben 2,3 százalékra mérséklődött a gazdasági növekedés üteme az első negyedévi 4,2 százalékról Csehországban – jelentette a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) kedden Prágában azzal, hogy becsült adatokról van szó. A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves növekedése 0,5 százalékos volt.

A piaci elemzők többsége 2,5-2,6 százalékos GDP-növekedést, negyedéves összehasonlításban pedig 0,7-0,8 százalékos növekedést várt.  A második negyedévi eredmény az elemzők szerint azt jelzi, hogy az idén a gazdasági növekedés három százalék körül fog mozogni. Többségi vélemény, hogy

a cseh gazdaság jelenleg teljesítőképességének felső határán mozog.

Ugyanakkor tény – jegyzik meg az elemzők –, hogy az idei alacsonyabb adatokat a magas tavalyi összehasonlítási alap is befolyásolja. A gazdasági növekedést továbbra is alapvető módon befolyásolja a magas hazai kereslet, a háztartások növekvő fogyasztása. Pozitív hatása volt a magas kivitelnek, a feldolgozó- és építőiparnak.

Tovább javult a helyzet a munkaerőpiacon. A foglakoztatottak száma 1,9 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi második negyedévben. Az idei év első három hónapjához viszonyítva pedig a növekedés 0,6 százalékos – mutattak rá a cseh statisztikusok. 

A román gazdaság a második negyedévben a nyers adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte kedden a román országos statisztikai intézet. A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 4,2 százalék volt. 

A második negyedévi adat enyhe lassulást jelez az előző negyedévihez képest, hiszen január és március között a kiigazított érték szerint 4,3 százalékkal bővült éves összehasonlításban a román GDP.  

A második negyedévben a román bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. Ez jobb eredményt jelent az első három hónaphoz viszonyítva, amikor a GDP 0,1 százalékkal nőtt a tavalyi év utolsó negyedévéhez mérten.

Az első fél évben a nyers adatok szerint a román gazdaság 4 százalékkal gyorsult a tavalyi első hat hónaphoz képest, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP-bővülés 4,2 százalékos volt.

A román kormány az idén 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az év elején a kormányzat gazdasági prognózissal foglalkozó bizottsága 6 százalék fölötti növekedést is valószínűsített, de már az első negyedévi eredmények alapján visszatértek az eredeti 5,5 százalékos becsléshez.

Egyes román elemzők viszont abban is kételkednek, hogy akár az 5,5 százalékos várakozás is teljesíthető-e, figyelembe véve az első féléves adatokat. Az Európai Bizottság 4,5 százalékos román gazdasági növekedést prognosztizált, a Nemzetközi Valutaalap 5,1 százalékos GDP bővülésre számít 2018-ban.

Beválnak a Pénzügyminisztérium számításai

A GDP második negyedévi növekedésének várakozások feletti ütemét emelte ki Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.

A helyettes államtitkár kiemelte, a számok a magyar gazdaság magabiztos, lendületes, kimagasló növekedését mutatják, a korábbi időszak lendülete tovább tart. Balogh László elmondta, a növekedés mögött elsősorban a piaci szolgáltatások állnak, és hozzájárult az ipari termelés emelkedése is. 

A 4,4 százalékos szezonálisan kiegészített növekedés is kétszerese az európai uniós átlagnak – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy

a hat évre kötött megállapodás 10 százalék feletti reálbér-emelkedést hozott, ez pedig kihat a fogyasztásra.

Az év hátralévő részében a konvergenciaprogramban jelzett 4,3 százalékos növekedés tartható – tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium kiemelte, hogy adatok megerősítik, hogy az ország új növekedési fokozatba kapcsolt. A tőkeintenzív növekedési modellre való áttérés – amit többek között a társasági adó 9 százalékra csökkentése is támogat – nemcsak a keresetek felzárkózásához, hanem a beruházások felíveléséhez is egyértelműen hozzájárul – közölte a szaktárca. 

ezzel szemben a mostani fenntartható gazdasági növekedés nem jár az egyensúlyi folyamatok megbomlásával. A Pénzügyminisztérium továbbra is erős konjunktúrával számol, a bizalmi indexek és egyéb gazdasági mutatók is alátámasztják a pozitív várakozásokat – írta közleményében a Pénzügyminisztérium.

Míg a nemzetközi üzleti hangulat javulása megtorpant 2018 első felében, addig Magyarországon továbbra is történelmi csúcsokat döntenek a bizalmi indexek. A K&H szerint

a magyar cégek csökkenő közterhekre, vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és javuló pénzügyi eredményekre számítanak

a következő egy évben. 

(MTI, Makronóm)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zakar zoltán béla
2019. január 15. 20:51
Kuszaszeműzők SORAKOZÓ! Megjött az apa-názs!!!
Kup Lung
2018. augusztus 31. 23:46
Orbánnak már megint szerencséje volt :) ----- Mint nyócéve folyamatosan....
alex.leopardi
2018. augusztus 31. 22:13
ez semmi,nálam Sólyom László láthatatlan alkotmánya verte ki a biztositékot
okoskodó fórumlakó
2018. augusztus 31. 12:46
Ha már foci: az örömre képtelen Index a meccs előtt többet foglalkozott a SÚLYOS ÁLLAMI PÉNZEKBŐL felépített Pancho Aréna füvével, mint a Vidi esélyeivel. Szerintem nagyon szar estéjük volt tegnap.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik