A gazdaság egyedül nem képes a versenyképesség javítására

2018. július 28. 20:18

A tőke ugyan bejött az országba, de csak nagyon kevés magyar vállalkozás lett sikeres, túlnyomó többségük nem fejlődőképes.

2018. július 28. 20:18
Palócz Éva

„A miniszterelnök programbeszédében bejelentette, hogy javítani kell a versenyképességen, emelni kell a termelékenységet. Mi lehet ennek az útja? Van ebben feladata a kormánynak, vagy maga a gazdaság fogja kikényszeríteni a versenyképesség javulását?

Maga a gazdaság egyedül nem képes a versenyképesség javítására, ha ehhez nem megfelelőek a kormány által teremtett gazdaságpolitikai feltételek. Ezt bizonyítja a rendszerváltás óta eltelt csaknem harminc év. Akkor mindenki azt gondolta, hogy jön a külföldi tőke, emellett kialakul az a magyar tulajdonosi réteg, amely a haszon visszaforgatásával fejleszti a technológiát, invesztál az innovációra. A tőke ugyan bejött az országba, de csak nagyon kevés magyar vállalkozás lett sikeres, túlnyomó többségük nem fejlődőképes, vagy valami miatt nem akar fejlődni.

Emiatt továbbra is komoly gond, hogy a magyar gazdaság erősen duális, amelyben nagyon kevés cég – jellemzően a külföldi multik – termelékenysége üti meg a világszínvonalat, a kisebb magyar vállalkozásoké ettől messze elmarad, középréteg pedig szinte egyáltalán nincs.

A 9 főnél kisebb hazai cégek termelékenysége még a nagyon szerény magyar átlagnak is alig a fele. Ezzel szemben az országban termelő nemzetközi cégek termelékenysége másfélszerese a magyar átlagnak. Ez az arány Európában a legkedvezőtlenebb. Ebben persze benne van az is, hogy a magyarországi multik általában a legtermelékenyebb technológiát alkalmazzák. Az állam dolga tehát az, hogy a gazdaságpolitikai feltételek alakításakor vegye figyelembe ezt az erős dualitást, azaz azt, hogy az egyes kormányzati lépések milyen hatással vannak az egyes vállalatcsoportokra.

Az átlag figyelésével nem lehet sokra menni, mert ahol az átlag van, ott gyakorlatilag nincsen senki, csak a két szélen. (...)

Képesek-e a magyar vállalkozások beleilleszkedni az egyre inkább Ipar 4.0 követelményeit megkövetelő gyártási folyamatba? Különösen fontos kérdés ez a magyarországi autógyárak beszállítói esetében.

A magyar cégek nem versenytársai az autógyárak részegység-beszállítóinak, mint például a fékrendszereket szállító Knorr-Bremse vagy az elektronikai egységeket gyártó Bosch. Ezek a vállalkozások ugyanolyan óriás cégek, mint az autógyárak, mindössze annyi a különbség, hogy nem kész autókat, hanem részegységeket gyártanak. A magyar beszállítók apró műanyag- és öntvény-alkatrészeket szállítanak az autógyárak számára. A multiknak egyébként sokkal egyszerűbb lenne, ha a környéken termelő magyar cégek lennének nagy számban a beszállítóik, de az általuk támasztott magas minőségi követelményeknek sajnos nagyon kevés magyar cég tud megfelelni.

A munkaerőhiány miatt is már évek óta dinamikusan emelkednek a bérek. Meddig folytatható ez a növekedés?

Amíg lesz elég olyan cég, amelyik képes és hajlandó bért emelni, s ezzel bérversenyt támasztani a többi céggel szemben. A Magyarországon működő cégek nagy részének még mindig komoly tartalékai vannak, soknak viszont már egyáltalán nincs.

Jelenleg komoly átrendeződés zajlik a magyar gazdaságban. A munkaerő oda áramlik, ahol meg tudják fizetni a magasabb béreket, amely cégek erre nem képesek, azok kihullanak a rostán.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
exfahrenheit
2019. május 17. 16:40
"nagyon kevés magyar vállalkozás lett sikeres" és ezt Orbánia nagyon igyekszik konzerválni.
mustarharmas
2018. október 27. 01:12
Jó lenne. De ez most még nem igaz. Ne keverjük a vágyainkat a valósággal. Mert hülyeségeket fogunk csinálni.
krotak
2018. október 27. 01:11
Nincs bajom Évával, azon kívül. hogy rosszindulatúan elfogult. A magyar kis, és középvállalkozások világszínvonalú beszállítói a multi-cégeknek.
Kup Lung
2018. október 27. 01:10
Egy egészségesebb , minőségi tovább lépés felé sajnos drasztikusabb az út . --- Először is túl sok nálunk a mikro cég . Kényszer vállalkozások akik éppen hogy a felszínen vannak . Ezek egy résznek el kell tűnnie és a tőkeerősebb, fizetőképesebb , versenyképesebbekhez át kell vándorolni a munkaerőnek . ---- Aztán ott van a Lázár-féle támogatott irány ami a választások miatt áll(t) : pár 100 ezer alkalmazottat átirányítani a reálszférába az államilag fizetett állásokból . Lassan halad . Csiga lassan mert veszélyes politikailag. De kötelező meglépni. Természetesen az állam feladatainak az átgondolásával együtt hisz kevesebb ember kevesebb munkát tudna ott is ellátni . Az ésszerűsítés ott is kötelező lenne végre tehát . Az ellenszél hatalmas még a kormánypárt egyes részeiből is . ----- Szóval nem csak az osztrák jólétre kell ácsingózni hanem megnézni hogy ott a reálszféra mekkora és mekkora az állami. Másrészt megnézni hogy ott mennyi KKV vállalkozás van (sokkal kevesebb de erősebb ) és ott egy erős középcég az már nálunk multinak számít és ott egy kis cég az nálunk már középcégnek . Nem véletlen ugye . --- Másrészt K+F -re (GDP arányosan ) sokkal többet költenek pedig sokkal nagyobb eleve a GDP-jük ugye . ---- Szóval van teendő bőven , de nem hiszek benne hogy komolyabb lépések nélkül minőségi szintet tudnának lépni a magyar cégek . Sajnos jobboldali barátaim egy része is kenik a szart a témában . Álomvilágban élnek . Kíváncsi leszek meg lesz e a kellő szándék a kormány részéről hogy tényleges átalakulások kezdődjenek . Ha nem , már 10 év múlva is nagy bajba kerülhetünk nem csak a nyugathoz felzárkózásban de a közép-keletiekhez képest is akik meglépték a kötelezőket .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik