Magyarországon bővíti védelmi innovációs hálózatát a NATO
Kimagasló hazai tudásbázisról, szakértő közösségről és a legmodernebb magyar infrastruktúráról tanúskodik a bővítés.
Ha egy nagy multinacionális cég külföldre viszi anyaországából a termelést, ezt sok esetben nem követi az innovációs tevékenység áthelyezése egy kutatás szerint.
Számos tényező van, amelyek vonzóvá tesznek egy térséget egy multi számára. Ilyen a helyszín közlekedési (pl. repülőterek) és tudományos (egyetemek kutatási tevékenysége) kapcsolatrendszere. Az átlagos bérszint, a vállalati adók és a kormányzati kutatási és fejlesztési ösztönzők szintén sokat számítanak abban, hogy egy vállalat mely országba telepíti termelését.
Ebből azonban nem következik az, hogy a termelés és az innováció azonos helyszínen történik. Sőt, a multinacionális vállalatok nem követik a kutatási és fejlesztési illetve innovációs beruházásaikkal a korábbi termelési befektetéseiket egyes országokban, az innováció tehát nem mindig követi a termelést. Az intenzív műszaki tartalommal bíró iparágakban azonban valamennyire megfigyelhető, hogy a termelés és az innováció szorosabban összekapcsolódik térben is.
Nem alátámasztható tehát a nyugati országok lakóinak aggodalma, miszerint a termelés külföldre vitele után a kutatás-fejlesztési beruházások külföldre vitele következik. Az persze igaz, hogy ha egy vállalat mégis kutatási befektetéseket tervez külföldön, akkor már szívesebben választja azokat a helyeket, ahová korábban termelési kapacitásokat telepített.
A fejlett országoknak nem kell amiatt aggódniuk, hogy a termelés „kiszervezése” miatt innovatív képességeiket is elveszítik majd hosszú távon. Valójában a hazai és külföldi innovációs tevékenységek kiegészítik egymást: a külföldi fejlesztési, tesztelési és tervezési beruházások az otthoni kutatás-fejlesztési eredményekre építenek, másrészt a külföldi piacszerzés, tesztelés és tervezés az otthoni kutatás-fejlesztési tevékenységet is ösztönzi.