Így lehet három egymást követő választást kétharmaddal nyerni – a nemzetállamok jövőjéről vitáztak a Brain Baron

2018. június 5. 08:15

Van jövője a nemzetállamoknak? Erről vitatkozott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára és Rana Dasgupta brit-indiai regényíró a legnagyobb európai jövőkonferencián, a Brain Baron szombaton Budapesten.

A nemzetállam nem képes megoldani a globális problémákat

Az elmúlt negyven év olyan technológiai és pénzügyi változásokat hozott, amelyek teljesen aláásták a nemzeti szuverenitást. Ezek eredményeként a tőke szinte teljesen szabadon áramlik a globális térben, ami lehetővé teszi, hogy a nagyvállalatok kibújjanak a nemzetállamok adószabályai alól. A folyamat nem megfordítható – kezdte előadását a brit író.

Dasgupta szerint óriási félelem és nyugtalanság jellemzi a mai helyzetet, ezért jelenik meg a politikusok új, idegengyűlöletre építő generációja. E vezetők a saját személyükkel azonosítják az államot, agresszív beszédmóddal próbálják kisajátítani a nemzetet és a nemzeti érdeket: rendre veszélyről és biztonságról beszélnek, pedig maguk is jól tudják, hogy a globális problémákat nem lehet nemzetállami szinten orvosolni. 

Rana Dasgupta. Forrás: Brain Bar.


A nemzetállamok vezetői azt is látják, hogy a nemzeti kormányok a nemzetállamok sorsát érintő folyamatokba bele sem szólhatnak.  Az igazán fontos folyamatok, például a pénzügyek feletti ellenőrzést elvesztették és már csak a börtönöket illetve a határokat igyekeznek ellenőrzésük alatt tartani – folytatta Dasgupta.

Az író úgy vélte, hogy

a hatalom elveszítése miatt a nemzeti vezetők egyre többet beszélnek határokról és biztonságról,

Putyin például „irreleváns háborúkat” robbant ki. A nemzetállami elitek másik eszköze, hogy másodrangú állampolgárokat és társadalmi konfliktusokat hoznak létre – folytatta.

Dasgupta elmondta, hogy a nemzetállam az adózás, a törvénykezés és az erőszak monopóliuma. Ez megítélése alapján akkor különösen veszélyes, ha a kormányok felett egyes érdekcsoportok szereznek befolyást. A megoldás egyrészt a demokrácia, ami megvédheti a nemzetállamot önmagától – tette hozzá.

Az író szerint megoldást másrészt az jelenthetne, ha globális intézményeket hoznánk létre például a pénzügyi szektor szabályozására és az adóelkerülés megakadályozására, vagy a migrációs és háborús problémák kezelésére. A nemzetállamnak nincs vége, de ki kell egészíteni azt globális politikai rendszerekkel – vélte Dasgupta.

Közös, globális mentalitásra is szükség lenne, ami lehetővé tenné, hogy az államok polgárai is együttműködjenek egymással. Ez is kell ahhoz, hogy morális és politikai felelősséget vállaljanak egymásért a világ népességének legkülönfélébb csoportjai. Emellett nem csak nemzetállamok feletti szintre, hanem lefelé, a kisebb közösségeknek is több hatalmat kell adni – zárta bevezetőjét.

Globális probléma, hogy a tőke kibújt a szabályozások alól

A hetvenes évektől kezdődően óriási jövedelemátcsoportosítás kezdődött a munkaerőtől a tőketulajdonosok javára – értett egyet György László az író által felvetett globális problémával kapcsolatban. Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon és az USA-ban is sokkal lassabban nőtt a nettó reálbér, mint a GDP. 

Magyarországon a reál GDP 1970 és 2010 között 2,4-szeresére nőtt, az átlagos nettó reálbér viszont csupán 28,1 százalékkal lett nagyobb negyven év alatt.

Az USA-ban a GDP megduplázódott, a medián reálbér viszont csupán 7,8 százalékkal nőtt, így gyakorlatilag stagnáló reálbérekről beszélhetünk kétszeres gazdasági teljesítmény mellett, ami azt jelenti, hogy az emberek alig érezték, hogy a gazdaság növekszik.

György László (b) és Rana Dasgupta (j). Forrás: Brain Bar.


A Trump- és a Brexit-jelenségek oka is éppen ez a folyamat, ami azért jött létre, mert a tőketulajdonosok kibújtak a szabályozások alól. Ez érthető módon a munkaerőt, azaz a szavazók többségét elégedetlenséggel töltötte el. Nem magyar sajátosságról, hanem globális folyamatról van tehát szó, amelyre a megoldás az lehet, ha a kapitalizmust méltányossá és fenntarthatóvá tesszük – folytatta György László.

Abban a vitapartnerek viszont már nem értett egyet, hogy a nemzetállamok feletti megoldások működőképesek-e. A méltányosság helyreállítását nem a vonzó, ám utópisztikus globális megoldások jelentik, hiszen közgazdászok már a hetvenes évek óta rendre újabb és újabb elméleti javaslatokat dolgoznak ki a tőke megadóztatására. Eközben a probléma csak súlyosbodik – vélte György László.

Magyarország működő megoldásokat kínál

A magyar gazdaságpolitika a tőke- és munkajövedelmek egyensúlytalanságát úgy orvosolta, hogy a globalizáció nyerteseinek extraprofitjából a helyi, dolgozó családok számára csoportosított át jövedelmeket. Ennek az eredménye, hogy a munkavállaló által kézhez kapott nettó reálbérek értéke 2010 után drasztikus növekedésbe kezdett – mondta György László.

Egymás után három választás kétharmados megnyerésének gazdaságpolitikai receptje ez,

a helyi, demokratikus közösségek kárpótlása a globalizáció senki által meg nem választott alakítóinak túlereje, az ő szabálykerülésük és az ennek köszönhetően keletkező extraprofit miatt – tette hozzá az államtitkár.

György László. Forrás: Brain Bar.


Míg a nemzetállami kormány „monopóliuma” csak négy évig tart, addig a nemzetközi nagyvállalatok, például az Apple, a Google vagy a nemzetközi olajmonopóliumok évtizedeken át alakították a globalizáció folyamatát a munkaerő kárára.

Nem a nemzetállam, hanem a nemzetközi óriáscégek esetében kell tehát monopóliumról és korrupcióról beszélni György László szerint,

aki azt is elmondta, hogy a legkorruptabb hat ország összesen 225 milliárd dollárra tehető éves GDP-jét 93−142 éven keresztül kellene ellopniuk korrupt vezetőiknek és bürokratáiknak ahhoz, hogy versenyezni tudjanak a világ „adóoptimalizáló” vállalataival és magánszemélyeivel.

A globális térben nem, de a nemzetállamok szintjén létezik alkotmányosság, az állampolgárok problémáikkal a helyi képviselőkhöz is fordulhatnak, így demokratikus kormányzás csak nemzetállami szinten lehetséges – tette hozzá a globális politikai rendszer ötletével kapcsolatban az államtitkár.

Megállapítása szerint támogatni kell azonban a nemzetek együttműködésével létrejövő globális megoldási kísérleteket, annak ellenére is, hogy azok olyan több évtizede előterjesztett javaslatokat tartalmaznak, amelyek máig nem valósultak meg. Jó példája ennek az a globális pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó terv, amelyet James Tobin Nobel-díjas közgazdász már 1972-ben kidolgozott a spekulatív pénzmozgások korlátozására, ám amely még napjainkban sem több elméletnél.

Ezért kísérletezett ki Magyarország lehetőségeihez mérten saját, láthatóan jól működő nemzetállami megoldásokat, és ebben

egészen a nemzetállami mozgástér határáig feszítette a gazdaságpolitikai lehetőségek terét

– mondta el György László.

(Fotók: Brain Bar)


Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31771