Hogyan zilálják szét a jegybankok a társadalmat?

2018. május 31. 09:33

Szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.

2018. május 31. 09:33
Zsiday Viktor

„A jegybankok így a gazdaság feltámasztására tett nagy igyekezetükben nem csak tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár recesszióba is tolhatja a gazdaságot, hanem politikájukkal olyan káros társadalmi hatásokat keltenek, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szít (joggal), és a szélsőséges politikai mozgalmakat erősíti (mint minden társadalmi-gazdasági feszültség).

A nagy jegybankok kamatpolitikája borzasztóan káros és kontraproduktív. Valószínűleg egy bizonyos szint, kb. 1-2% alá nem lenne szabad levinni a kamatokat. Amíg ezt nem értik meg a jegybankok vezetői, addig egyrészt felerősítik a ciklikus kilengéseket az eszközárbuborékokon keresztül, másrészt szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.

Zárójelben megjegyezném, hogy a kis jegybankoknak, mint pl. a magyar, nincs sok autonómiája ebben a kérdésben: a nagyok politikájához kell valamilyen módon igazodnia. A magyar monetáris rendszer egyébként is megváltozott: a 2000-es években a sok devizahitel miatt a forint stabilan tartása volt a kulcsfontosságú, ezért minden feszültség a kamatokon vezetődött le: ha jó volt a hangulat, lehetett kamatot csökkenteni, ha rossz, az egekbe kellett emelni. Az új monetáris rendszer lényege ezzel ellenkezően a kamatszint alacsonyan tartása, ugyanis mind az államadósság, mind a lakossági/vállalati adósság egyre nagyobb része effektíve a rövid kamathoz kötött, s ennek gyors és nagyarányú megemelkedése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Mivel a kamatszint kvázi rögzített (értve ezalatt, hogy a lehetőségekhez képest a legalacsonyabban kell tartani), ezért minden feszültség a forinton vezetődik le: ha emelkedik a globális kamatszint, akkor a forint sokat gyengülhet, ha csökken, akkor erősödhet. Ez persze logikusan következik a lehetetlen szentháromságból.

(A gazdaságpolitika a tőkemozgás szabadsága, a devizaárfolyam és a kamatszint közül kettőt határozhat meg, a harmadik a másik kettő függvénye. Mivel nálunk a tőkemozgás szabad és a kamatokat szeretnénk láthatóan minél tovább minél alacsonyabban rögzíteni, így a devizaárfolyam kell, hogy viselje a csapásokat… )”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2019. július 17. 00:32
A kamat meghatározása egyoldalú, nem támogathatom a fényűző bankfiók, nyomorult kényszer betétesek mozgalmat.
Rasdi
2018. június 23. 08:40
evvel sajnos az az alapvető EMBERI probléma (természetesen tisztelet a kivételnek), hogy a hitelfelvevők jelentős része túl "optimnista", és a lehetőségeit jelentősen meghaladő mértékben vesz fel hitelt. Lakáshitelt is, meg úgy általában egyéb hitelt is.
hátakkor
2018. június 23. 08:37
"Ezért kellene állami bérlakás-program. Akár az LMP által javasolt, államilag felügyelt bérlakásokkal, akár új bérlakás-építésekkel. " Az állam mitől tudna olcsóbb kecót építeni, mint egy egyén vagy egy kft?
Berecskereki
2018. június 15. 08:35
A nagyarányú bérlakás program is növelné a lakás árakat és a bérleti díjakat is. Amennyiben nem jelentetnék meg a bérleti díjban, akkor a költségvetés kiadási szociálpolitika kiadásai növekednének. A változás annyi lenne, hogy a változás minden adófizetőt terhelné, vagyis azt is aki ezt nem veszi igénybe. Így a bérlakás programmal nem lehet kiküszöbölni azt amire te gondolsz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik