A Marxot dicsérők tévedései és tévhitei

2018. május 21. 23:49

Marx csak a rosszat vette észre, mert gyűlölte a fennálló rendszert, és egy utópikus társadalom prófétája akart lenni.

2018. május 21. 23:49
Tóth András

„A tőkével szinte egyidőben (1871) publikálta Carl Menger A közgazdaságtudomány alapjai című könyvét. Menger könyve, A tőkéhez hasonlóan, azoknak a XIX. századi nagy világmagyarázó írásoknak a sorába tartozik, amelyek azt kívánták felfejteni, hogyan és miért alakult ki a modern piaci és ipari társadalom, s amelyek választ kerestek arra, miként lehet a legjobban működtetni ezt a szokatlan, új, állandóan változó, s emiatt gyakran félelmetesnek tűnő társadalmat.

Menger olyan emberközpontú közgazdaságtudomány megalkotására törekedett, amelyben a főszereplő, s minden változás oka a mindennapi életből ismert, hús-vér, vagyis tökéletlen, de gondolkodó és vágyakkal rendelkező, újítani képes ember. Menger számára az ember a maga ura, értelmes, akarattal bír, mindenki másnál jobban tudja, mik a saját szükségletei, és képes és akar tenni a szükségletei kielégítése érdekében, képes környezetét megismerni, tanulni, új ismereteket szerezni, felfedezni, s emiatt javítani saját során úgy, hogy közben környezetét is átalakítja. Menger emberszemlélete pontosan az ellentéte volt Marxénak, aki szerint mindenki besorolható egy osztályba, csavar egy gépezetben, és alá van rendelve a gazdasági és társadalmi mechanizmusok kíméletlen működésének.

Menger szerint a piaci társadalom organikusan alakult ki, és ennek legfontosabb oka az az inherens emberi tulajdonság, hogy gondolkozunk, keressük annak útját-módját, miként hárítsunk el egy kényelmetlenséget, s folyamatosan keressük a megoldását az előttünk álló szorító problémákra. A tudásnövekedés egyben igénynövekedéssel is jár. Menger ebből a gondolkodó, cselekvő ember képéből kiindulva építette fel azt az oksági láncot, amely organikus módon jut el a piaci árutermeléshez.

Menger szerint a munka gyümölcsének áruvá válása, az árutermelés, a piac annak nyomán alakul ki, hogy az ember (emberi közösségek) tudás növekedése révén már nem lehet a növekvő fogyasztási igényeket kielégítő egyre komplexebb termékeket egy zárt kis közösségen belüli munkavégzés eredményeképpen előállítani. Ennek a tudás és igénynövekedésnek a nyomán alakul át a szomszédos törzsek alkalmi cserekereskedelme – munkamegosztás útján – specializálódó termelők rendszeres cseréjévé, s alakulnak ki az egyre hosszabb és bonyolultabb, egymással a piacon összekapcsolódó termelési láncok, amelyekben minden termelő árut termel a piacra.

A mengeri világban az emberi fejlődés mozgatórugója az emberek és emberi közösségek közötti együttműködés, és nem a konfliktus, az egymással antagonisztikus osztályok harca, mint Marxnál.

Menger azt mutatta ki, hogy a cserén alapuló piaci társadalom a piac zavartalan működése esetén nem hoz létre olyan mechanizmust, amely sokak elszegényedéséhez, s kevesek mérhetetlen meggazdagodásához vezet. Éppen ellenkezőleg, a valóban szabad piac működése garantálja, hogy ne alakulhassanak ki mesterséges monopóliumok, amelyek védelmezik kevesek jólétét, s gátolják sokak felemelkedését. Menger szerint a piaci társadalomnak nincsenek olyan belső ellentmondásai, amelyek miatt óhatatlan lenne a piaci társadalom összeomlása. Éppen ellenkezőleg, a piac biztosítja a lehető legrugalmasabb együttműködési formát, amely a legjobban biztosíthatja az emberi igényt a biztonságra és az újitásra egy bizonytalan, az egyes ember által nehezen befolyásolható világban.

Visszatértünk oda ahonnan elindultunk: Marx csak a rosszat vette észre, mert gyűlölte a fennálló rendszert, és egy utópikus társadalom prófétája akart lenni. Ennek érdekében addig torzította a valóság elméleti konstrukcióját, ameddig ki nem sajtolta belőle azt a »tudományos« magyarázatot, hogy miért eleve rossz, ami van, s miként lesz eleve jó az általa profetizált berendezkedés. Rossz alapokra épített rossz elméletet. Nem lehetett más következménye elméletének megvalósításának, mint ami történt: százmillió ember erőszakos halála, szenvedés, nyomor, diktatúra.”


Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!

Kapcsolódó cikkek

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2018. június 10. 14:36
A Marxot dicsérők tévedései és tévhitei" szó sincs itt tévedésekről... a zsidó Marx tönkre akarta tenni a nemzetet, a vallást, a zsidó Freud az egyént, a zsidó Soros pedig mindent. Érdekes módon a zsidók erősen tartózkodtak a fentiek kritizálásától, sőt még azt is készségesen "eltűrik", hogy Soros antiszemita muzulmánokat hozzon a nyakukra...
duzur
2018. június 09. 12:02
Marx kitünöen elemezte korának gazdasági fejleményeit, tisztán látva ahová a korlátlan lehetöségekkel bíztatott kapitalizmus vezet. Nem véletlen, hogy Kína mindmáig Marxnak köszöni sikeres rendszerük gyökereit. Hol és mikor valósult meg a Menger-féle rendszer? Hol sikerült tapasztalatot gyüjteni vele?
Box Hill
2018. június 05. 12:30
Marx levele Pável Vasziljevics Annenkovnak 1846. december 28-án: „Következésképpen, a rabszolga kereskedelem előtt, a gyarmatok igen kevés terméküket küldték az Óvilágba, és nem változtatták meg a világot észrevehetően. Ezért a rabszolgaság egy kimagasló fontosságú kereskedelmi kategória. A rabszolgaság nélkül Észak-Amerika, a leghaladóbb ország, csak egy tekintélyelvű ország lenne. Ha Észak-Amerikát letöröljük a térképről csak anarchiát kapunk, valamint a kereskedelem és a modern civilizáció teljes elhalását. Viszont a rabszolgaság eltörlésével magát Amerikát törölnénk le a térképről.”
Himalája
2018. június 02. 01:21
"Ebben is tévedett." Lehetséges, hogy tévedet, de az is lehet, hogy nem. Az USA kezdetekben agrár állam volt, és az agrártemelés adta a GDP túlnyomó részét. Közben gyorsan iparosodott, és néhány évtized után már ezt a szerepet az ipar vette át, kiépültek a bányák, kohók, vasutak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik