Többet keresünk, és ez a Fidesz érdeme vagy bűne

2018. április 24. 09:54

Brückner Gergely
Index

Soha nem hallani olyat, hogy nincs rá forrás, hanem mindig arról szólnak a bejelentések, hogy jut erre is, arra is.

„Az állampolgár szeret jó híreket hallani. 2010 előttről arra emlékezik, hogy az aktuális miniszterelnök elmondta, hogy meddig ér a takaró, milyen megszorítás kell, mi az ami közgazdaságilag racionális, és lám, jött a kellemetlen 300 forintos vizitdíj az egészségügyben. Pénz azóta sem került elég az egészségügybe, de legalább nincs róla szó. Amúgy meg egyáltalán soha nem hallani olyat, hogy nincs rá forrás, hanem mindig arról szólnak a bejelentések, hogy jut erre is, arra is.

Mintha mindenre lenne fedezet, mindenkinek jutna egy stadion, minden határon túli magyar közösség milliárdokra pályáztathat, amelyik hazai városban csak felbukkan a miniszterelnök, még lejegyzetelni sem könnyű a sok ígéretet. Lehet ilyenkor hitelesen arról beszélni, hogy a kontraszelektált, a versenyelőny helyett politikai bizalmi alapon megbízásokat szerző, pályázatokra optimalizáló hazai gazdaság háza táján nagyon sok mindenre oda kellene figyelni?

Most ugyanis itt van a kincs, a választók tényleg érezhették azt, hogy az uniós források révén tele van megrendeléssel a gazdaság.

Ha jól gazdálkodunk, akkor a kincsnek talán nem is jön el az »átka«. De a hét zsíros esztendő idején kell felkészülni, a biztosan megérkező, extra forrásokban már nem bővelkedő szűk időszakra.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31565