Számvetés

Az elmúlt évtizedek kilenc legnagyobb magyar gazdaságpolitikai sikere

2018. április 7. 09:07

Az államadósság, a gazdaság külső sérülékenysége, a vállalkozások, a munka terhei vagy éppen a munkanélküliség nagyot csökkent, a foglalkoztatás, a fizetések és a termékenység viszont nagyot nőtt 2010 után Magyarországon. Összegyűjtöttük a kilenc legfontosabb gazdaságpolitikai trendfordulót.

1. Csökkenteni kezdtük az államadósságot

2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát. A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság, így a magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához. Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet.

A GDP arányos államadósság-csökkenés jelentős részben köszönhető annak, hogy

2018 lesz sorozatban a hetedik olyan év, amikor a költségvetés hiánya a bűvös 3 százalékos uniós hiánycél alatt marad.

Erre a 2010-et megelőző 18 évben csak egyszer volt példa, 2000-ben. 

Az államadósság aránya a GDP-hez képest
 
Forrás: Eurostat.

2. A devizaadósság is csökkenő pályára állt, a háztartásoké pedig megszűnt

2010 előtt a gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot. A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé. 

A hazai háztartási devizahitel-állomány 2010 és 2015 között az új gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően azonban megfeleződött, majd a 2015-ös forintosításokkal teljesen megszűnt és már a GDP nulla százalékához közelít.

Így a 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott devizaadósság 2010 után lenullázódott.

Nem csak a háztartások, hanem a magyar állam is devizában adósodott el 2010 előtt (az államadósság devizaaránya látható a lenti ábrán). Ezzel a fő probléma az, hogy a magas devizaarány jelentősen csökkenti a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét. 

Kijelenthető, hogy a kivételesen nagy külső tartozásállomány miatt került Magyarország a szakadék szélére a 2008-as válságban. Nettó külső tartozásállományunk 50-70 százalékponttal haladta meg régiós vetélytársainkét.

Az államadósság devizaaránya 2010 előtt és 2010 után százalékban
 
Forrás: Századvég-számítás ÁKK-adatok alapján.

3. A devizatartalék már elegendő a külső sokkok kivédéséhez

A Greenspan-Guidotti mutató azt méri, hogy egy ország tartalékai képesek-e fedezni az ország rövid lejáratú külső adósságát, így a gazdaság mennyire ellenálló egy tőkekivonási sokkal szemben. Az arány akkor optimális, ha egy fölötti értéket vesz fel (ezt az arányt emeltük ki a lenti ábrán). 

Ha ugyanis a külső finanszírozás leáll, akkor a devizatartalékból kell biztosítani a lejáró külső adósság visszafizetését. A széles körben használt mutató megbízhatóan jelzi, hogy egy országban fennáll-e egy esetleges külső pénzügyi válság veszélye. 

2006 és 2010 között nem fordult elő, hogy a tartalékszint kellően magas legyen,

míg 2011-től kezdve a tartalékszint évről évre stabilan meghaladja a rövid lejáratú külső adósság mértékét, amely elengedhetetlen egy külső válság kivédéséhez.

Greenspan-Guidotti mutató és összetevői

 

Forrás: Századvég-számítás MNB-adatok alapján. 
Megjegyzés: A tartalék és a rövid lejáratú adósság a bal tengelyen, a Greenspan-Guidotti mutató a jobb tengelyen látható.

4. Az átlagos magyar középvállalat már kevesebbet adózik, mint a lengyel, cseh vagy a szlovák

A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelországban már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.

Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után. Mára Magyarországon az adóterhelés jelenleg 39,1 százalékos a korábbi 57 százalék helyett, egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben. A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy

egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.

Az átlagos középvállalatok teljes hozzáadott értékére rakódó adóterhelés
 
Forrás: Világbank Doing Business Report (2017-2018-ra saját számítás a Világbank módszertana alapján).

5. 2010 után már a munkaerőt is támogatja a gazdaságpolitika

Míg az átlagbéren tízezer forintos emelés esetén az állam elvont 7200 forintot 2010 előtt, 2018-ban már csak 4300-at,

és a cél, hogy a következő négy évben ez az összeg jóval négyezer alá csökkenjen.

A marginális adóék ezzel 72 százalékról 43 százalékra csökkent (itt a családi adókedvezményeket is figyelembe vettük). A többi visegrádi ország 2010 előtt csak legrosszabb esetben vonta el a béremelés felét. Nem csoda, hogy régiós versenytársaink könnyebben átvészelték a 2008-as válságot, míg Magyarország sokszorosan egyensúlytalan gazdasággá vált. 

A marginális adóék tehát azt mutatja meg, hogy ha egységnyivel emelkedik egy munkavállaló teljes bérköltsége, akkor abból a munkaadónak és a munkavállalónak összesen hány forintot kell a közterhek megfizetésére fordítania. Ez látszik százalékban megadva a lenti ábrán az OECD adatai alapján.


Marginális adóék az átlagbéren százalékban

 
Forrás: OECD, Magyarországra családi adókedvezménnyel. 2017-2018-ra Századvég-számítás.

6. Húsz év stagnálás után 750 ezer új munkahely

A gazdaságpolitika hibás reakciója a rendszerváltás során megszűnő másfél millió munkahelyre az volt, hogy segítette az inaktivitásba vonulást, és az egyéni erőfeszítések feltétele nélkül adott relatíve nagylelkű szociális juttatásokat. Így nem csoda, hogy a megszűnő másfél millió munkahely romjain csak kétszázezer fővel bővült a foglalkoztatás Magyarországon 2006-ig, hogy aztán 2010-re újra ugyanott tartsunk, mint 1996-ban, a magyar foglalkoztatás történelmi mélypontján. 

Az 1987-es 5 millió 371 ezer fős foglalkoztatási szintről 1996-ra 3 millió 778 ezer főre csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, majd 2006-ra 3 millió 930 ezer főre bővült, hogy 2010-ben újra 3 millió 781 ezer főre csökkenjen. Ez a kétezres évek legalacsonyabb, 44,8 százalékos foglalkoztatási rátáját jelentette, amelyet 2017-re 59,3 százalékos, a kilencvenes évek óta sosem látott magasságba sikerült emelni.

2018-ban a foglalkoztatottak száma akár 4 és fél millió főre növekedhet,

ezzel a két évtizeden keresztül elképzelhetetlennek számító teljes foglalkoztatás megvalósul. 
 

A munkahelyek többségét a hazai piac hozta létre

A 750 ezres bővüléshez a közfoglalkoztatás 100 ezer munkahellyel járul hozzá, hiszen a 2010-ben is létező közfoglalkoztatotti létszámhoz képest a jelenlegi 165 ezer fős szint ekkora növekményt jelent. A Magyarországon regisztrált, de külföldön dolgozók létszámnövekedése pedig 70 ezer főre tehető. E fölött értelmezendő azoknak a száma, akik a 2011 után megnyíló európai munkaerőpiacon vállaltak állást. Vagyis 2018-ban bőven 800 ezerrel több magyar dolgozik, mint 2010-ben. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a 750 ezres bővülésből félmillió köszönhető a külföldön dolgozóknak és 200 ezer a közfoglalkoztatásnak.

 
A munkaalapú társadalom célját a személyi jövedelemadó és a közfoglalkoztatás is alapvetően segítette (a közfoglalkoztatást most Magyarország után a németek is átvennék).

Emiatt 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel, mintegy 40 százalékkal az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent Magyarországon.

(Ez a legnagyobb regisztrált csökkenés az unióban.) Ráadásul azon kiskorúak aránya is megfeleződött 2010 óta, akik nem látnak otthon dolgozó felnőttet.​

Foglalkoztatottak száma ezer főben
 Forrás: KSH.

7. Évtizedek óta nem látott reálbér-emelkedés

A munka és a munkáltatók terheinek csökkentése, a válságkezelés után beinduló gazdasági növekedés és a 2010 előtti tendencia megfordítása, melynek értelmében a munkavállalók részesedése a megtermelt jövedelemből fokozatosan csökkent, lehetővé tette a fizetések emelését. A teljes foglalkoztatás gazdaságpolitikai célja a rendszerváltás óta nem látott bérnövekedést eredményezett, mivel drasztikusan csökkentette a munkanélküliek segélyeken gyámolított tartalékseregét. Így a munkaerő alkuereje a piacon nőtt. A nettó reálbérek öt éve megtorpanás nélkül nőnek.

Meglepő különbség, hogy

míg 2002 és 2010 között mindössze 13 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek, 2010-től 2017 végéig családi adókedvezményekkel számítva 36 százalék volt az emelkedés,

ami 2018 végére elérheti a 48 százalékot. Összehasonlításul 1970 és 2010 között összesen 28 százalékkal nőtt Magyarországon a nettó reálbér. A reálbér-növekedésben fontos szerepe volt a közszféra – költségvetés szempontjából is fenntartható, tehát nem eladósító – életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére létrejött hatéves bérmegállapodásnak. 

A minimálbér bruttó összege 2010 óta 88, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal nőtt,

ez a gazdaság fehéredését és a termelékenység javulását is nagyban támogatja majd.

Míg számos nyugati országban az elmúlt évek tendenciáját folytatva reálbérek 2018-ban is csökkennek, addig hazánkban a legnagyobb béremelkedést várják külföldi elemzők. Ez a magyar gazdaság versenyképességét az ortodox közgazdászok nézeteivel szemben egyáltalán nem rontja majd.

Nettó reálbérindex (növekedés az előző évhez képest)​
Forrás: KSH.

8. Demográfiai fordulat: több gyermek születik

A népességcsökkenés megállításához szükséges demográfiai fordulat első lépéseit a kilencvenes évek hanyatlása és a kétezres évek stagnálása után 2010 után sikerült megalapozni. 2012-re emelkedett a termékenységi arány (ez megmutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik), hogy aztán folytatódó növekedés után elérje az 1,53-as értéket, ami már közelíti az 1995-ös számot. 

Teljes termékenységi arányszám

Forrás: KSH.

9. A hazai és a külföldi tulajdon arányában bekövetkező fordulat​

Míg 2002 és 2010 között az állam működő vagyona GDP arányosan 27 százalékponttal csökkent, addig 2010 és 2018 között – zömében az 1994 és 1998 között elhibázottan külföldi kézre játszott közműcégek és banki tulajdonhányadok visszavásárlásával – 5 százalékponttal nőtt. Végre magyar kézben vannak azok a közműcégek, amelyek a világ minden pontján nemzeti tulajdonban vannak, és a bankrendszer 80:20-as külföldi:hazai aránya is 50:50-re módosult. Látható azonban, hogy sokkal gyorsabban és könnyebben külföldi tulajdonba lehet juttatni a működő vagyont, mint visszaépíteni azt. 

Az állam működő vagyona a GDP arányában
 
Forrás: Makronóm-számítás a működő állami vagyon alapján.

Ezért sikerült a kudarcsorozatból való kitörés

Rövid gyűjtésünk felveti a kérdést, hogy miért sikerült a gazdaságpolitikának kitörnie a két évtizedes kudarcok sorozatából. Annyi bizonyos, hogy teljesen új gazdaságpolitikai gondolkodás kezdődött Magyarországon a zsákutcából való kijutás érdekében, amit ma már a nemzetközi szakmai közvélemény is elismer. Kiderült, hogy a magyar döntéshozók sokáig rossz feltevésekre alapoztak, vagy egyszerűen nem kívánták, esetleg nem tudták megoldani a legfontosabb gazdasági problémákat. 

A 2008-as válság Magyarországot azért érintette még súlyosabban, mint régiós versenytársait, mert Magyarország egy saját belső válságot idézett elő már 2006-ra, a járványok pedig mindig a legyengült szervezetre veszélyesek igazán. Míg az első húsz év jelentős részében a magyar gazdaságpolitika volt a magyar gazdaságra leselkedő egyik legnagyobb veszély, addig 2010 után a gazdaságpolitika számos negatív trendet fordított meg rövid idő alatt.
A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31502