Középvállalatok adóterhei: Magyarország 2009-ben visegrádi sereghajtó volt, 2018-ra éllovas lett

2018. március 20. 18:50

A magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt a visegrádi országok között, emiatt a magyar gazdaság versenyképessége elmaradt a régiós országoktól. A gazdasági siker az elmúlt nyolc év politikai stabilitásának köszönhető.

Legmagasabb helyett a legalacsonyabb

A rendszerváltoztatást követő két évtizedben a magyar kormány rendkívüli mértékben adósodott el, miközben még a hitelfelvétel ellenére sem volt képes ellátni feladatait. Ennek nyomán ismételt adóemelésekre és új adók bevezetésére kényszerült, amely végül ahhoz vezetett, hogy a visegrádi országok cégei közül a magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt (lásd a fenti ábrát).


A régiós összevetésben kimagasló adóteher hozzájárult ahhoz, hogy súlyosbodjanak a hazánkban működő kkv-k és a külföldi hátterű nagyvállalatok közötti versenyképességi különbségek.

A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelorszában már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.

Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után. 

2010 óta a gazdaságpolitika jelentősen csökkentette a középvállalatok adóterheit.

Mára Magyarországon az adóterhelés jelenleg 39,1 százalékos a korábbi 57 százalék helyett.

Egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben. 

A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.
 

Veszélybe került az adócsökkentés

A gazdasági teljesítmény lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági szuverenitásának növelésével nemzeti érdekeit is fokozottabban érvényesítse. Az ország ezáltal volt képes megvédeni magát az Európát sújtó válságoktól, annak ellenére, hogy a balkáni útvonal miatt például a tömeges migrációs válságnak is Magyarország volt kezdetben az egyik leginkább kitett uniós ország.

Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ami Európában és Közép-Európában is versenyelőnynek számít. 

Bár a politikai stabilitás a gazdasági siker alapja, több hazai politikai szereplő megszólalásai is azt jelzik, hogy hatalomra kerülésük esetén politikai válsághelyzet alakulna ki: Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását.

Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban, hozzátéve, hogy ez nem lenne probléma, mivel más országok is képesek voltak már stabil kormány nélküli működésre.

Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz: egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika. 


Adatok forrása: Világbank, 2017-2018-ra Világbank-adatok alapján Századvég-számítás. 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31457