MNB: kétszámjegyű bővülés a vállalati hiteleknél 2017-ben

2018. március 5. 14:04

Tavaly a teljes vállalati hitelállomány 10 százalékkal, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek 12 százalékkal nőttek éves összevetésben – mondta Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Magyar Nemzeti Bank bemutatta a Hitelezési folyamatok című elemzésének 2018. márciusi kiadványát.

Jelezte: a háztartási hitelek ennél szerényebben, 2,7 százalékkal bővültek éves alapon, de az új hitelszerződések volumene 41 százalékkal nőtt. Nagy Tamás elmondta: mind a vállalati, mind a lakossági fogyasztási hitelek feltételei enyhültek 2017 utolsó negyedévében. Elmondta: 2017 negyedik negyedévében folytatódott a vállalati hitelezés dinamikus bővülése, így éves összevetésben 10,4 százalékkal emelkedett a vállalati hitelállomány a különböző tranzakciók következtében. A válság óta nem látott mértékű bővülésben nagy összegű egyedi ügyletek is szerepet játszottak. 

Közölte: 2017-ben a teljes vállalati hitelállomány bővülése több mint kétszerese volt a megelőző évinek, tavaly az új hitelszerződés-kötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedést lehetett tapasztalni. Nagy Tamás kifejtette: a bankok közötti verseny erősödött, ami elsősorban a kamatfelárak csökkenésében mutatkozott meg. A felmérésben részt vevő pénzügyi intézmények válaszai alapján mind a nagyvállalati, mind pedig a kkv-szegmensben erősödött a hitelek iránti kereslet. 

A felmérés alapján a bankok fél évre előretekintve is erőteljes keresletre számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. 2017-ben a régióban a kamat-felárak általános csökkenése mellett mindenhol növekedett a vállalati hitelállomány, bár a magyarországinál kisebb mértékben.

A háztartási szektorban a vizsgált időszakban az új lakáshitelek kihelyezése 39 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 47 százalékkal emelkedett. A Hitelezési felmérés alapján a bankok tovább enyhítettek a fogyasztási hitelek feltételein, és további lazítást helyeztek kilátásba mind a lakáscélú, mind a fogyasztási célú hitelek esetében. A lakáshitel-kereslet a bankok jelzése alapján tovább élénkült, amelyhez továbbra is hozzájárul a családi otthonteremtési kedvezmény (csok).

Nagy Tamás kiemelte: a lakáscélú új forinthitelek átlagos teljes hitelköltsége valamennyi fix kamatozású hitel esetében csökkent, míg a felárak esetében elsősorban az 1-5 év közötti kamatperiódusú lakáscélú hiteleknél lehetett mérséklődést tapasztalni.

Elmondta, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek (mfl) hozzájárulhatnak mind a rögzített kamatozású hitelek térnyeréséhez, mind a felárak csökkenéséhez, illetve a verseny élénküléséhez. A negyedik negyedévben a kihelyezett lakáshitelek 13 százaléka  a minősített fogyasztóbarát lakáshitel volt, a hosszabb kamatperiódusú hiteleken belül pedig arányuk már 23 százalékot ért el.

Nagy Tamás szerint a bankrendszer a hitelezésen keresztül ciklikusan semleges hatást gyakorol a magyar gazdasági növekedésre, azaz se nem gyengíti, se nem erősíti a bővülés ütemét.

(MTI nyomán)

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31415