Az Apple-trükk

Gyáva vagy bátor Trump adócsomagja?

2018. január 24. 09:44

Az önmagát mennybe magasztaló Apple valójában a máshol be nem fizetett adója egy részét viszi csak haza. Trump a világ legnagyobb gazdasági hatalmaként meghajolt a globális cégek akarata előtt és beszállt a globális adócsökkentési versenybe, holott egy tollvonással meg is szüntethette volna az adóparadicsomokat.

Az Apple telekürtölte a világsajtót azzal, hogy bevált a Trump-féle adócsomag, ezért a cég hazaviszi a külföldön tartott 250 milliárd dollárjának nagy részét: még 38 milliárd dollár adót is befizet a költségvetésbe. A közlemény, miszerint az adócsökkentés hatására a vállalat húszezer új munkahelyet hoz létre az USA-ban, öt év alatt 30 milliárd dollárt ruház be és még egy innovációs alapba is tesznek öt milliárd dollárt, bejárta az egész világot és szinte a nyugati sajtó egésze leborult az Apple nagysága előtt.

Donald Trump fel is hívta Tim Cookot, az Apple vezetőjét, hogy kifejezze háláját a vállalatnak. Cook pedig valószínűleg ugyanazt mondta el neki amit a médiában is hangsúlyozott: hogy az elnök jó úton jár, a gazdaságpolitikája helyes, az új munkahelyeket bizony ő és az adópolitikája hozta létre. (Igen, arról a Tim Cookról beszélünk, aki teljes politikai marhaságnak nevezte az EU döntését, miszerint cégének adót kellene fizetnie Európában ahelyett, hogy 0,1 százalékos társasági adókulccsal adózzon teljes európai nyeresége után Írországban.)

Trump szerint az amerikai dolgozók nagyszerű győzelméről van szó, szerintünk azonban a történelmi vereségükről.

Az OECD országokban a munkát terhelő adóterhelés átlagos értéke 2016-ban 36 százalék volt. Az Apple most hajlandó lenne fizetni ehelyett nagyjából 15,5 százalékot. Úgy, hogy kutatások szerint egyébként az amerikai cégek a gyakorlatban már most is csak a 35 százalékos amerikai profitadó kevesebb, mint felét fizetik be, Gabriel Zucman szerint 13 százalékát. 

Az Apple közleménye ráadásul egyáltalán nem említi, hogy a cég az adóreform miatt növelné beruházásait vagy teremtene új munkahelyeket. A befizetendő 38 milliárd dollár pedig csak annak a jele, hogy milyen hosszú ideig kerülte el az adófizetést a vállalat, ahol csak tudta. Az összeg tehát a trükközés nagyságredjének lenyomata. Nem jutalom, hanem fájdalomdíj.

A cég azt sem közölte, hogy a harmincmilliárd dolláros beígért beruházás mit jelent valójában. Ahogy az a korábbi években megszokottá vált, a cég szándékosan nem tájékoztatott, hogy pontosan hogyan, milyen befektetésekre fordítja az összeget. A nyilvánosan megosztott információk alapján semmit nem tudhatunk arról, hogy ez a reálgazdaságban valóban megjelenik-e majd. De akármire is megy ez az összeg, az sem változtat azon a tényen, hogy az Apple felemelkedése és a termékeit naggyá tevő legtöbb innovációja (a SIRI, a GPS, a érintőképernyő, az mobilnet és így tovább) az amerikai adófizetők pénzén, állami pénzekből valósult meg.

Az Apple már „csak” összerakta ezeket az innovációkat és megteremtette a fogyasztói igényt rájuk. Ez sem kis teljesítmény persze.

A hazai sajtóban is bátornak nevezett, a multikkal „keménykedő” trumpi adópolitika valójában meglehetősen gyáva adócsomag.

Azt jelzi, hogy az Egyesült Államok törvényhozásában továbbra is hatalmas erőfölénnyel bírnak az üzleti lobbik, ezért a világ legnagyobb gazdasága is beszállt az adóversenybe. Az ebben való részvétel azonban míg a kis országok számára kényszer, a legnagyobbak részéről megalkuvás. 

Pedig épp az USA lehetne az az ország, amely gazdasági és politikai befolyásánál fogva megtörhetné a globális cégek kegyeit kereső adólicitet. Lényegében néhány egészen egyszerű megoldással, a nemzetközi pénzügyi rendszerből való kizárásukkal, vagy embargó alá vonásukkal rákényszeríthetné az adóparadicsomokat adóelkerülést lehetővé tevő gyakorlatuk megszüntetésére.  Ez minden országnak lehetővé tenné, hogy újra egyensúlyt teremtsen a tőke és a munkaerő adóztatása között, hiszen most a dolgozók viselik a terhek nagy részét.

Úgy tűnik, a világ nagy része teljesen elvakultan olvassa az Apple közleményét, amikor a trumpi adópolitika határozott sikeréről beszél.

Olyan ez, mint amikor kiszúrják valakinek a szemét, majd adnak neki egy fehér botot, hogy egész életében hálálkodhasson.

 

A szerzők a Neumann János Egyetem munkatársai.

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31217