Újratervezés

Manipulálták a versenyképességi rangsorokat, bocsánatot kért a Világbank közgazdásza

2018. január 15. 18:01

A Világbank évente rangsorolja a világ országait az üzleti környezet minősége alapján. Paul Romer, a szervezet vezető közgazdásza azonban a Wall Street Journalnak adott interjúban bevallotta: éveken át politikai nyomásgyakorlásra használhatták az elismert versenyképességi rangsort. Újraszámolják az elmúlt négy év eredményeit.

Átpolitizált és átláthatatlan 

A jól ismert Doing Business rangsor elvileg azt mutatja meg, hogy mennyire támogatja egy ország üzleti környezete a boldogulni igyekvő vállalatokat. Az elemzők többek között megvizsgálják, hogy mennyire nehéz vállalkozást indítani, pénzügyi forrásokhoz jutni, mennyire egyszerű az adófizetés vagy éppen a szerződések kikényszerítése és általában a jogbiztonság egy adott gazdaságban. E szempontok alapján aztán évről évre elkészítik rangsorukat, amelynek az a célja, hogy segítse a világ kormányait az üzleti környezet javításában.

2016 végétől azonban Paul Romer személyében új vezető közgazdásza lett a szervezetnek. Ő azonban észrevette, hogy a lista összeállításának módszerét furcsa módon változtatják meg a készítők. Úgy tűnik, világossá vált számára, hogy az, amit akadémiai virágnyelven csak a „módszertan frissítésének” neveznek, újabb értékelési szempontok gyaníthatóan önkényes, politikailag motivált hozzáadása volt.

Ezért kifejtette, hogy

újra elvégzik a számításokat és publikálják az új – elvileg már megbízható – listákat négy évre visszamenőleg.

Szándékosan lehúzták Chilét

A Doing Business rangsor mögötti módszertani trükközés Romer szerint azzal vált nyilvánvalóvá, hogy Chile 2017-ben az ötvenötödik helyre csúszott le, miközben tíz évvel korábban még a huszonötödik volt a 190 országból álló listán. Nehéz elképzelni, hogy ennyi idő alatt ilyen drámai mértékű romlás következzen be az üzletmenetben, bár az elemzők statisztikai boszorkánykonyhájában mégis sikerült ezt az eredményt kihozni. Annak ellenére is, hogy a Világgazdasági Fórum listáján Chile stabilan a 33-35. helyen állt az elmúlt öt évben. 

Chile helyezései érdekes módon szoros összefüggést mutattak azzal, hogy mely párt kormányozza az országot. Amikor a konzervatív Sebastián Piñera üzletember vezette az országot, akkor Chile felfelé ugrált a listán,

amikor viszont Michelle Bachelet szociáldemokrata orvosnő került hatalomra, akkor az ország lefelé kezdett csúszni a rangsorban.

A neves szabadpiaci szószóló, Milton Friedman által is segített egykori chilei diktátor, Augusto Pinochet országában a friedmani liberalizmussal szimpatizálók máig a chicagói professzor közreműködésével létrehozott szabadpiaci reformoknak tulajdonítják a gazdasági sikereket.

Bachelet e hagyománnyal ellentétben hamar kimondta, hogy az OECD átlaga fölé kívánja emelni a vállalatok adókulcsát és feltehetőleg emiatt esett vissza az ország az „adófizetés egyszerűségét” tekintve a 2015-ös 33. helyről a 120. helyre. A politikus másik terve pedig az volt, hogy visszahozza az államot a nyugdíjpiacra, mivel Chile volt az első ország, amely bevezette az egyéni tőkeszámlákon alapuló magánbiztosítók által működtetett nyugdíjrendszert. Emiatt egyes elemzők már a nyolcvanas évek neoliberális reformjait kezdték félteni, kifejtve, hogy az állami nyugdíjvállalat piacralépése létükben veszélyezteti majd a jelenlegi cégeket.

A nyugdíjrendszer mellett Bachelet a munkaerő alkuerejét is növelni igyekezett, megerősítve a szakszervezeteket, ami miatt a kritikusok a termelékenységért kezdtek aggódni. Emellett megkísérelte az argentin példához hasonló ingyenes felsőoktatás bevezetését is.

Michelle Bachelet. Forrás: Wikimedia Commons/Alex Proimos.


Bachelet szándékosan rombolja a szabadpiaci intézményeket, így Chile, mint a térség előtt álló mintaország, megszűnik létezni – hangoztatta aggodalmát Axel Kaiser chilei pénzügyi elemző a Forbes hasábjain 2014-ben. Valójában azonban a baloldali kormányfő nem változtatta meg az ország szabadpiaci modelljének alapvető karakterét.

Kaiser amiatt is aggodalmának adott hangot, mert a baloldali erők teljesen új alkotmány szükségességét vetették fel, amelyből ki akarták törölni a szubszidiaritás elvét. Ez azt fogalmazza meg, hogy az állam nem avatkozhat be olyan sürgető társadalmi ügyekben, amelyeket a piac is képes megoldani. 

Bocsánatkérés

A valóság így megcáfolni látszik a Kaiser által képviselt szabadpiaci álláspontot, ugyanis Paul Romer – aki maga is a gazdasági növekedésről szóló elméletei miatt vált híressé –, nem talált romló tendenciát a chilei üzleti környezetben. Kiemelte, hogy a rosszabb helyezéseket az okozta, hogy egy új szemponttal bővítették a lista hátterét képező módszertant.

„Szeretnék személyesen bocsánatot kérni Chilétől és minden más országtól, amely esetében téves benyomást keltettünk” 

– fogalmazott a közgazdász. Ez teljesen indokolt ha arra gondolunk, hogy a tudatosan lerontott helyezések milyen pénzben mérhető kárt okoztak a szóban forgó gazdaságoknak. Hozzátette, hogy a korábbi módszertan alapján „a Bachelet-kormány alatt az üzleti feltételek nem romlottak”.

A bank közleményében tudatta, hogy a vezető közgazdász kritikája miatt felülvizsgálják a Chilével kapcsolatos számokat és helyezéseket. Január 13-i közleményükben további országokról nem ejtettek szót. A Quartz valószínűsíti, hogy más országok helye is változik majd a listán. 

A hírek ismeretében Bachelet szombaton a Twitteren jelezte, hogy országa hivatalosan is kéri majd a helyezések felülvizsgálatát, hiszen itt a chilei intézmények hitelességének tudatos rontásáról lehetett szó.

Töréspontok: Chile helyezése a Világbank Doing Business rangsorában

Forrás: Bloomberg


Sajátos üzletmenet

Ha a számos ország által fontosnak tartott rangsort fegyelmezésre vagy jutalmazásra is használhatják, az megkérdőjelezi a nemzetközi szervezetek rangsorainak egyébként is romló tekintélyét. Felmerül ugyanis annak a lehetősége, hogy csupán egy érdekérvényesítést segítő puha hatalmi eszközről van szó, a Világbank vezető közgazdásza legalábbis erre utalt. A rangsor alapjául persze számos valóban objektív mérőszám szolgál, így ezek továbbra is hasznos támpontot nyújthatnak a versenyképesség javításához.

Bár úgy tűnik, hogy ezek az objektív részek szubjektív egésszé állhatnak össze a listát készítők munkája nyomán, Paul Romer fellépésével remélhetőleg megmarad a Doing Business index az üzleti környezetet objektív módon mérő eszköznek, a legnagyobb üzleti szereplők hangulatát jelző kényszerítőeszköz helyett. 

Magyarország a listán egyelőre a 48. helyen áll, miután hét helyet esett vissza az előző 41. helyről annak ellenére, hogy számos szempont szerint javította pontszámait.

(Címlapkép: Paul Romer, paulromer.net)

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31192