Ha tovább nő a lakosság étvágya, akkor lépnünk kell

2017. december 22. 11:26

Barcza György
Portfolio

A lehetetlen hármasság gyakorlati megcáfolása mellett azt is sikerült bebizonyítani, hogy egy ország képes lehet úgy is fejlődni, hogy a saját lábán áll. Interjú.

Akkor viszont a jövőben is megkaphatják azt a kritikát, hogy a lakossági állampapírok drágák.

Korábban a közgazdasági tankönyvekben az volt az alapvetés, hogy a liberalizált tőkemozgás, az árfolyamrendszer rugalmassága és a kamatszint közül mindig csak kettőt lehet rögzíteni, a harmadikat nem, ez a lehetetlen hármasság elmélete. Vagyis eddig azt gondoltuk, hogy rugalmas árfolyam és liberalizált tőkemozgás mellett a kamatot nem lehet fixálni, de ez nem így van. A lakossági állampapírok lényege, hogy a piacinál magasabb szinten fixáljuk a kamatszintet azáltal, hogy rögzítjük a vásárlói kört. Ha úgy tetszik, akkor ellentmondtunk a lehetetlen hármasság elméletének, és kitaláltunk egy olyan rendszert, amire korábban azt mondták, hogy nem lehet.

Nekünk az a fontos, hogy Magyarország a külső eladósodás kockázata nélkül tudja finanszírozni magát. Ha van ország, amely az elmúlt négy évtizedben átélte körülbelül tucatszor a külső eladósodás csapdáját, akkor az Magyarország. Már a nyolcvanas évekre csődbe mehettünk volna, ha nem lépünk be az IMF-be, aztán pedig többször csak komoly megszorításokkal sikerült megelőzni a csődöt. Most úgy működik a magyar gazdaság, hogy nem növekszik a külső adósság, sőt csökken, ennek az a feltétele, hogy a megtakarítások elegendőek ahhoz, hogy finanszírozzák a költségvetést és a beruházásokat. Vagyis a lehetetlen hármasság gyakorlati megcáfolása mellett azt is sikerült bebizonyítani, hogy egy ország képes lehet úgy is fejlődni, hogy a saját lábán áll.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31087