A siker titka lehet

Közgazdászok: a szakképzés sokkal jobban megérheti, mint a diplomagyár

2017. december 19. 23:28

A 2008-as válság hatására a dolgozó szegények reáljövedelmei több országban drasztikusan csökkentek. Bár a gyártási szektorban átlagosan csökken a munkahelyek száma, mégsem jó válasz az új kihívásokra, ha mindenkit a diplomát adó képzésekbe terelünk. A jól célzott szakképzési programok jobb hosszú távú beruházást jelentenek a dolgozók készségeibe – vélik a Voxeu szerzői.

Amikor a szakképzés a jó befektetés 

A szerzők rámutatnak, hogy a dolgozó szegények jövedelmei és a rendelkezésükre álló szakképzési lehetőségek között erős pozitív kapcsolat áll fenn.

Szerintük semmiképp sem megoldás a jövedelmi problémákra, hogy még több diákot irányítunk a diplomát adó felsőoktatási intézményekbe.

Sőt, rámutatnak, hogy az eredmény az lehet, hogy a magán- és a közszféra túlzott mértékű beruházásokat hajt végre a diplomaszerzésbe, annak ellenére, hogy ennek megfigyelhető hozama csekélynek bizonyulhat.

A közgazdászok számításokat végeztek 21 ország 2003 és 2013 közötti adataira, hogy megvizsgálják az egyenlőtlenségek és a szakképzés kapcsolatát. Legfontosabb eredményük, hogy amint az ipari szektor egyre fontosabbá válik egy gazdaságban, azaz a jövedelem egyre nagyobb részét adja, úgy válik a szakképzés mindinkább a képzetlen dolgozók hasznára, így pedig csökkenthetők a társadalmi jövedelemegyenlőtlenségek is.

Ha tehát a gyártási szektor súlya növekszik a gazdaságban, akkor a diákok szakképzéshez való javuló hozzáférése az egyenlőtlenségek csökkenésével társul. A szerzők fő üzenete az, hogy

ha a gyártási szektor egy gazdaságban növeli súlyát és fontosságát, akkor ezt a folyamatot a szakképzés kiterjesztésével érdemes a szakpolitikának kiegészítenie, ha igazán csökkenteni kívánja az egyenlőtlenségeket. 

A német ipar jobban teljesít, mint az amerikai

A német ipar 1997 óta sokkal jobban teljesít, mint az amerikai, legalábbis tartósan a gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 23 százalékát hozza létre. Az Egyesült Államokban viszont ez az arány folyamatosan csökkent az évek alatt.

A gyártási szektor hozzáadott értéke a GDP-ben

A német ipar magasabb teljesítményének oka – amelyet számos más mérőszám is megmutat – az elemzés készítői szerint az oktatásban is keresendő. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a lakosság mekkora százaléka rendelkezik különböző iskolázottsági szintekkel a két országban. A felső középfokú végzettségi szintben, ahová a szakképzés is tartozik, óriási különbséget látunk: a német lakosság körében 15 százalékponttal többen rendelkeznek ilyen végzettséggel.

Végül pedig azt látjuk, hogy az USA-ban sokkal több diplomást találunk, mint Németországban. Eközben az egyenlőtlenségek is sokkal magasabbak az USA-ban, az ipar pedig nem teljesít túl jól, legalábbis egyes régiókban különösen válságos helyzetet idézett elő a hanyatlása.

Képzettség: Németország és az USA (a lakosság százaléka, átlagosan 2011-2015 között)

A siker titka a szakképzés

A cikk szerzői szerint a szakképzés rendszere és gyakorlata Németországban sokkal fejlettebb. Németország már a középfokú képzés kezdetén azonosítani kezdi azokat a diákokat, akik az akadémiai pályán nehézségekbe ütköznek, és akiknek valószínűleg más pálya lenne testhezálló. Emellett számos mechanizmus létezik, amely e diákokat segíti. Az Egyesült Államokban azonban e megközelítés nem terjedt el, így itt a középfokú szint után sok esetben csak a magánszektor által szervezett formában léteznek szakképzések. Eközben a legtöbben diplomát igyekeznek szerezni, még akkor is, ha ez óriási eladósodáshoz vezet.

A kutatók szerint a lakosság végzettségét az Egyesült Államokban is a reálgazdaság igényeihez lenne érdemes igazítani.

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31062