Bérarány(talanság)

Durván alulfizetik a multik a magyar dolgozókat

2017. december 16. 13:16

Magyar Nemzeti Bank
Növekedési jelentés

Kiderült, hogy a hazai cégekkel ellentétben a multik lehetőségeikhez képest sokkal kisebb bért fizetnek dolgozóiknak. A dolgozók alulfizetését tekintve a hazánkban működő külföldi cégek az európai rekorderek közé tartoznak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési jelentésének eredményei.

A bérhányad megmutatja, hogy méltányos-e a a fizetésünk

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy „méltányos” bért kapunk-e, akkor nem csak a bruttó és nettó fizetésünk aktuális nagyságát kell megnéznünk. Fontosabb, hogy az adott vállalatnál, munkáltatónknál mekkora kibocsátás keletkezik, azaz mennyi terméket hoz létre a cég. Dolgozóként ebből szeretnénk a megfelelő arányban részesülni. Ha például a cég évről évre egyre hatékonyabban és egyre többet termel, de fizetésünk növekedése ezt nem követi, akkor valójában relatív értelemben egyre rosszabb lesz a helyzetünk​. És bár azt látjuk, hogy fizetésünk évről évre forintban nézve valamennyivel magasabb, azt már nem vesszük észre, hogy a cég eközben termelékenységét és profitját megsokszorozta.

Ezt mutatja meg a bérhányad, amely a bérköltség (a bruttó bérek és a munkáltatók bérekhez kötődő terhei) és a bruttó hazai termék (GDP) arányát jelenti. Bérhányadról beszélhetünk egy teljes gazdaságban, de egyes cégekre nézve is. Mindegyik esetben azt mutatja meg, hogy a dolgozók hogyan részesednek az általuk és a vállalkozók által közösen megtermelt jövedelemből. A bérarányról többet a Pénzügyi Szemle folyóirat e tanulmányában olvashatnak.

A multik alulfizetik a dolgozókat

Az alábbi ábra a bérhányadot ábrázolja, a vízszintes tengelyen a hazai tulajdonú vállalatok, a függőleges tengelyen pedig a külföldi tulajdonú cégek bérhányadával. A kék vonal jelöli azokat a pontokat, ahol a kettő egyenlő lenne: a vonal mentén a hazai és külföldi tulajdonú cégek béraránya megegyezik, azaz, mindkét cégtípus ugyanakkora részesedést ad dolgozóinak a megtermelt jövedelemből. Ez a helyzet például Finnországban.

A piros ponttal jelölt Magyarország e vonal alatt van, itt tehát a külföldi tulajdonú vállalatok a hazai tulajdonúaknál kisebb szeletet adnak a munkaerőnek a cég jövedelméből. Emiatt a hazai vállalatok méltányosabban fizetik meg a dolgozókat, mint a külföldiek. Ahogy az MNB fogalmaz, „Magyarország esetén jelentős különbség mutatkozik a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok bérhányada között. Nemzetközi összevetésben vizsgálva az látható, hogy a hazai tulajdonú vállalatok bérhányada tekinthető egyensúlyinak, mivel összhangban van az adott vállalati kör esetén regisztrált termelékenységi szinttel. Ezzel szemben a külföldi tulajdonú vállalatok esetén a termelékenységtől érdemben elmarad a bérek színvonala.



Bár általában a külföldi érdekeltségű vállalatok jellemzően jóval termelékenyebbek és tőkeintenzívebbek, mint a hazai vállalatok, ez a termelékenységi többlet Magyarországon és több más országban sem jelenik meg a bérekben az elemzés szerint. 

Nem lehet elmenni az IE jelölésű Írország mellett, ahol ez a különbség egészen rendkívüli mértékű. Az Írországban működő külföldi vállalatok a magyarországi külföldi cégek bérarányának körülbelül felét tudják felmutatni, tehát az ír dolgozóknak még méltánytalanabb fizetéseket adnak, mint amit a magyarországi külföldi cégek a magyar dolgozóknak.

Jól mutatja ez, hogy az adóparadicsommá válni igyekvő Írország korántsem egyértelmű nyertese annak, hogy trójai falóként segédkezik az unióban működő cégeknek az adóelkerülésben.

A külföldi tulajdonú cégek bérarányát tekintve Magyarország európai szinten hátulról a második helyezéssel rendelkezik, Írország után.

A hazai cégek viszont a dolgozó termelékenysége szerint fizetnek

A jelentés szerint „ha idősorosan vizsgáljuk a változásokat Magyarországon, akkor az látható, hogy a külföldi vállalatok termelékenysége
2,5‒3,0-szorosa a hazai tulajdonú vállalatoknál regisztrált szintnek, míg bérekben csupán 2,1‒2,3-szoros a különbség
. Ez a differencia ráadásul nagyobb is volt a korábbi időszakban, vagyis még markánsabb különbségek voltak a múltban a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok bérhányada esetén”. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldi cégek a dolgozóik által megtermelt hozzáadott értéknél sokkal kevesebb bért fizetnek nemzetközi összevetésben: a külföldi vállalatok esetében Magyarország a vonal alatt helyezkedik el, tehát a munkaköltség sokkal kisebb mint a hozzáadott érték. A hazai vállalatok azonban termelékenységi szintüknek megfelelően igyekeznek megfizetni a munkaerőt.

Valószínűleg a minimálbér emelése sokat segített a megbomlott egyensúly helyreállításában és abban, hogy a multikat méltányosabb fizetésre kényszerítse Magyarország. A minimálbér jótékony hatásáról egyébként az MNB által hivatkozott, a Makronóm által megkérdezett szakértő is egyetértett.

A minimálbér emelésénél ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy „a minimálbér átgondolatlan és drasztikus emelése rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a kisebb vállalkozásokat, márpedig ők adják a magyar foglalkoztatás és gazdasági teljesítmény gerincét” – írtuk korábbi cikkünkben. Ráadásul a multik a dolgozóik alulfizetése miatt egy növekvő, nagyon jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a hazai cégekkel szemben.

A jegybank jelentésének további fejezetei ezért a hazai és külföldi vállalatok közötti versenyképességi különbségek csökkentésének lehetőségeivel foglalkozik.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/31076