Borús jövő

Nincs több titok, ilyen lesz Európa jövője

2017. november 20. 14:04

Peter Turchin
Cliodynamica

Az orosz-amerikai társadalomtudós azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az EU felbomlása erőszakkal jár majd. Nagyon kevés ember él már, aki harcolt még a második világháborúban. Elképzelhető a véres polgárháború Katalóniában?

Peter Turchin evolúciós antropológiával foglalkozik: azt kutatja, hogy miként változnak az emberi társadalmak. Számos kollégájával ellentétben adatokra épít, így vegyíti a történettudományt a matematikával. Ő az alapítója a kliodinamikának nevezett új tudománynak, amely a kulturális evolúciót történelmi szemléletben, de mégis statisztikai és matematikai modellekkel igyekszik elemezni.


Nem csoda, hogy az orosz-amerikai kutatótól sokan kérdezgetik, hogy mi is vár Európára a jövőben. Szerinte a fő kérdés, miszerint hajlandóak-e a németek áldozatokat hozni az egyesült Európáért, eldőlt. A görög válság bizonyította, hogy a németek erre többé nem hajlandók. Eközben egyre inkább erősödnek a nemzeti és regionális identitások, míg a közös európai érdekek és identitás fokozatosan visszaszorul. 

Ebből a helyzetből Turchin szerint négy út vezet a jövőbe.

Első forgatókönyv: a nehézségek csak ideiglenesek, de hosszú távon elsimulnak az olyan átmeneti problémák, mint a brexit vagy a katalán konfliktus. 2027-ből visszatekintve pedig mindenki megmosolyogja majd napjaink vészmadarait. A történész szerint a németek társadalmi hangulata miatt ez egyáltalán nem valószínű. Másrészt

Európában a lakosság jelentős részének életszínvonala nem javul, sőt csökken.

Az elmúlt évtizedben a spanyol fiatalok nagy része munkanélküli volt, a brit dolgozók jelentős csoportjának reálbére pedig csökkent.

Második forgatókönyv: minden a jelenlegi mederben folyik tovább, sem a közeledés, sem a felbomlás irányába nem mozdul el az unió. Ez már valószínűbb, mint az első lehetőség, de Turchin ezt sem tartja esélyesnek. Az egyensúly mindig egy dinamikus folyamat, amely akkor jön létre, ha két ellentétes erő kioltja egymást: az elemző pedig nem lát olyan egyesítő, integrációs erőt, amely ellensúlyozná az uniót szétfeszítő erőket. Történelmileg pedig a dolgok a legritkább esetben stagnálnak nyugodtan, ehelyett javulnak vagy romlanak.

Harmadik forgatókönyv: a következő tíz évben nagyon széttöredezett uniós politikai színteret látunk majd. Az unió formálisan megmarad, de egyre inkább elveszíti a tagországok befolyásolásának képességét. Egyes tagországok pedig egyre kevésbé veszik figyelembe a brüsszeli érdekeket, és inkább nemzeti politikákat igyekeznek véghezvinni. E folyamatot kis és közepes országok, de elsősorban Magyarország és Lengyelország vezeti majd. Talán nem tíz év múlva, de

a legvalószínűbb, hogy később az unió az egykori Német-római Birodalomhoz hasonló, széttöredezett alakulat lesz.

Negyedik forgatókönyv: az unió gyengülése nem csak békés úton, hanem erőszakkal is megvalósulhat. Bár jelenleg ebben szinte senki sem hisz, ma már egyre kevesebb európai ember van, aki részt vett bármilyen háborúban. Márpedig a jelenlegi generáció nem jobb a régieknél, az 1945 után létrejött intézményrendszer csupán kordában tartotta az emberi természetet. Ha a béke garanciája, az unió meggyengül, akkor bármi megtörténhet. A spanyol miniszterelnök valószínűleg el sem tudja képzelni, hogy a katalán függetlenségi mozgalom elnyomása akár véres polgárháborúhoz is vezethet.

Turchin megjegyzi, hogy csak tíz évre tekint előre. Szerinte ebben az időszakban az integráció gyengülése történik majd, bár hozzáteszi, hogy negyven év múlva ez a trend megfordulhat. 
 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/30874