Szólásszabadság

Halálos fenyegetést kapott a professzor, aki szerint a gyarmatosítás nem feltétlenül rossz

2017. november 6. 14:58

Bruce Gilley professzor vitaindító írást közölt arról, hogy a nyugati gyarmatosítás több fejlődő országnak is előnyös lehetett. Véleményét törölni kellett az internetről, mert támadói szerint megsértette a szólásszabadság alapelveit. Az ellene szerveződő mozgalmat pedig szintén egy egyetemi professzor vezette.

Amikor a tudományos eredmény nem korrekt politikailag

Napjaink politikai és társadalmi hangulatában megvédeni a gyarmatosítást egyet jelent a baj keresésével. Ez történt Bruce Gilley professzorral, aki a Portland State University kutatójaként publikálta legújabb vitaindító írását a Third World Quarterly lapban. Ebben saját nézőpontját kifejtve érvelt amellett, hogy a nyugati gazdag országok gyarmatosító törekvései több szempontból jót tettek a fejletlen világgal: létrehozták a nyugati intézményeket, kormányzási formákat és infrastruktúrát.

Szerinte azok az országok sokkal sikeresebbek lettek, amelyek gyarmatosítás-ellenes nacionalista ideológiák helyett felhasználták a gyarmati örökséget és építettek arra, továbbfejlesztve azt. Így a régi ortodoxiát, miszerint a gyarmatosítás rossz, meg kellene haladnunk, sőt, a kudarcos országoknak érdemes lenne újbóli részleges gyarmatosítással a gazdag országokhoz kötődni. Ez egyébként nem egyedi álláspont, a Makronómon is megjelent egy korábbi elemzés, amely hasonló eredményre jut.

A tudomány meghátrál

Az eredmény meglepő volt, hiszen az akadémiai reakciók hangját az internetes petíciók sora nyomta el, amelyek a folyóirat szerkesztőjének felmondását követelték. A cikkel kapcsolatos egyet nem értés miatt

tizenöt szerkesztő le is mondott, arra hivatkozva, hogy Gilley „fájdalmat okozott”, ezzel megsértve a szólásszabadság alapvető elvét.

Egyre többen kezdték követelni Gilley professzor lemondását, doktori fokozatának elvételét. Nem csak az irodája előtt szerveztek tüntetést diákok, de még halálos fenyegetők is hívogatni kezdték. A páratlan agresszió miatt a folyóirat végül meghátrált, a szeptember 8-án feltöltött vitaindító cikk pedig már nem érhető el, helyette az alábbi szöveg olvasható a folyóirat honlapján.

A cikk törléséről Noam Chomsky, a lap gyarmatosítást szintén elítélő szerkesztője úgy nyilatkozott, hogy nagyon veszélyes ajtókat nyit meg. Az esetet feldolgozó blog szerint a vélemények cenzúrája nem elfogadható. Ha pedig Gilley Szingapúr valós példájával alá tudja támasztani álláspontját, akkor erre fenyegetések helyett egy hasonló, vagy még színvonalasabb tanulmánnyal érdemes válaszolni – vélte a professzor.

A véleménydiktatúra a szabad vitát és a társadalmi fejlődést is megakadályozza. A Portland State University kutatója és a folyóirat szerkesztője félelemből nem publikálja az írást, még érdekesebb azonban az akadémiai világ hallgatása. Hiszen

a többi professzor szintén fél, attól, hogy a divatos progresszív akadémiai baloldal rasszistának, vagy a gyarmatosítás hívének tartja majd őket,

ez pedig életreszóló megbélyegzést jelent.

A Gilley mögötti támadások egyik fő szervezője a források szerint szintén egyetemi professzor, Farhana Sultana, a Syracuse University oktatója lehetett, aki a közösségi médiában maga buzdította az egyetemi hallgatókat tüntetésekre. Sultana körleveleket is írt az akadémiai világban, hangsúlyozva, hogy Gilley az etnikai tisztogatást igyekszik tudományosan igazolni.

A történetet bemutató Andy Ngo, a Portlandi Egyetem hallgatója azonban nem találta bizonyítékát, hogy Gilley, a korábbi Hong Kong-i tudósító, a Wall Street Journal külső publicistája szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkezne.

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/30902