Miért lassul a termelékenység a fejlett országok építőiparában?

2017. október 18. 14:50

A 2008-as válság után jelentős lassulás történt az építőipar termelékenységében a leggazdagabb országokban. A vállalatok a legfejlettebb gazdaságokban is inkább embereket alkalmaznak robotok helyett, mivel ez az erős ciklikus ingadozásokkal bíró szektorban a túlélés garanciája lehet. A magyar építőipar termelékenysége 1995 és 2015 között ugyanakkor jelentős javulást mutatott, a kormány célja pedig a további gépesítés támogatása a szektorban.

Az építőipari termelékenység a leggazdagabb országokban stagnál

Általánosan megfigyelhető, hogy a 2008-as válságot követően az építőipar termelékenysége nagyon gyenge növekedést mutatott. Különösen igaz ez más szektorokkal összevetve. Az elmúlt húsz évben az egy ledolgozott órára jutó hozzáadott érték globális szinten csupán a gyártási szektor növekedési ütemének negyedével bővült. 

Az Economist nem azt tartja a legmeglepőbbnek, hogy a fejlődő országokban az építőipar rosszabbul teljesít. Szaúd-Arábia inkább olcsó munkaerőt importál Indiából, Brazíliát és Mexikót pedig a korrupció sújtja. A gazdag országok építőiparának termelékenységi gyengeségeit nehezebb megmagyarázni, hiszen a robotok és a 3D-nyomtatás nem csak valósággá vált, de bármely építkezésen alkalmazható lenne.

Vagy mégsem?

A gazdag országok építőiparát ugyanis kevés tényező ösztönzi arra, hogy alkalmazza is ezeket az innovációkat. A munkát helyettesítő technológiába való befektetés kockázatos, hiszen válságok esetén magas fix költséget jelentenek majd e beruházások. Márpedig az építőipar viselkedése rendkívül ciklikus, azaz nagy fellendülések és visszaesések jellemzik. Emiatt egyszerűbb a dolgozókat elbocsátani a nehéz időkben, biztosítva így a vállalat túlélését.

Magyarország építőipari termelékenységben lehagyta a legfejlettebb gazdaságokat

Az Economist által publikált ábra az építőipar termelékenységének szintjét (függőleges tengely) és változását (vízszintes tengely) veti össze. Magyarország a nemzetközi építőipari termelékenység szaggatott vonalánál alacsonyabban helyezkedik el, viszont a függőleges piros vonaltól jelentősen jobbra található. Azaz van tér a felzárkózásra, de a felzárkózás üteme nemzetközi viszonylatban is gyors. E függőleges vonal azt a helyzetet jelöli, amelyben átlagosan évente nulla százalékkal növekedett az építőipari termelékenység 1995 és 2015 között. E szempontból Magyarország az összes ábrán látható fejlett országot megelőzi a termelékenység javulásában, hiszen legtöbbüktől jobbra található.

Az ábrán megfigyelhetők a magas termelékenységgel bíró, ám ezt tovább növelni nem tudó fejlett gazdaságok is, amelyek közül az Egyesült Államok, Spanyolország, Ausztria, Franciaország és Olaszország építőipari termelékenysége 1995 és 2015 között csökkent. Ezért őket az adatok alapján hanyatló vezetőknek lehet tekinteni, szemben az olyan gyorsuló építőipari szektorokkal, mint a magyar vagy a szingapúri.

Fenntartható a hazai építőipar termelékenységének növekedése?

A magyar építőipar ugyanakkor jelentős változásokon megy át 2017-ben, amelyek meghatározók lesznek a középtávú termelékenység alakulásában. Nyolc év alatt körülbelül 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el a szektorból, ugyanakkor kérdéses, hogy a vállalatok képesek-e versenyképességüket a gépesítés fokozásával javítani. Különösen igaz ez azokra a kényszervállalkozásokra, amelyek négy vagy annál kevesebb főt foglalkoztatnak és a magyar építőipari vállalkozások 86,69 százalékát adják. A járulék- és az építőipari áfacsökkentés segíthet a vállalatoknak kiszolgálni a gyarapodó megtakarítások által támasztott és a CSOK által is támogatott keresletet, de a kínálati oldalon olyan korlátokkal kell szembenézni, mint a szűkössé váló munkaerő és alapanyagok. 

A magyar építőipar soha nem látott, augusztusi 36,8 százalékos éves alapú növekedése a visegrádi országok között is kimagasló, de európai viszonylatban is tekintélyes, hiszen az euróövezet és az EU építőipari termelése is csökkent augusztusban.

Azt később tudjuk meg, hogy e bővülés együtt járt-e a termelékenység folytatódó javulásával, de a magyar kormány szándéka a fenti problémák kezelése. Ez egy támogatási program keretében valósulna meg, amely épp a több tízezer fő szektorból való eltűnését orvosolná, segítséget nyújtva a gépesítés és automatizálás terén a hazai építőipari vállalatoknak. 

 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

A bejegyzés trackback címe: http://makronom.mandiner.hu/trackback/30828